Ki szít háborút a tengeren?

Kína nem militarizálta a Dél-kínai-tengert, szemben más országokkal, amelyek támadó fegyverzetet telepítettek és vonultatnak fel ott – mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője amerikai vádakra reagálva.

Az Egyesült Államok hajózni és repülni fog mindenütt, ahol azt a nemzetközi törvények lehetővé teszik, köztük azon szigetekké épített dél-kínai-tengeri zátonyok mentén, amelyeket Kína saját fennhatósága alá esőnek tart – tudatta Ashton Carter legutóbb kedden, miután John Kerry külügyminiszterrel együtt tárgyaltak ausztrál partnereikkel.

Hua Csun-jing pekingi külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette, szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy “egyes országok, távol a saját földjüktől nagy mennyiségben támadó fegyverzetet telepítettek és újra és újra erejüket fitogtatják a Dél-kínai-tengeren”.

Úgy fogalmazott: ez a Dél-kínai-tenger militarizálásának legmeghatározóbb tényezője. “Reméljük, hogy az érintett országok felhagynak a dél-kínai-tengeri kérdés dramatizálásával és lelkiismeretesen betartják arra vonatkozó ígéreteiket, hogy nem foglalnak állást területi vitákban” – tette hozzá Hua.

Washington álláspontja szerint a korábban víz alatt lévő zátonyokból épített mesterséges szigetek a nemzetközi jog szerint nem szolgáltathatnak jogalapot területi korlátozásra, vagyis nem akadályozhatják a szabad hajózást. Az elmúlt napokban Washingtonban kiszivárogtatták, hogy ezért az Egyesült Államok hadihajóival a szóban forgó mesterséges szigeteknek egészen a 12 tengeri mérföldön belüli megközelítésére készül. Elvben ugyanis legfeljebb ilyen széles sáv tekinthető az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) szerint a parti államhoz tartózó parti tengernek.

Az 1994-ben érvénybe lépett UNCLOS-hoz több mint 160 ország, köztük az Egyesült Államok is csatlakozott, bár még nem ratifikálta azt. Kína ratifikálta, de hozzá kapcsolódóan külön közleményben deklarálta a saját tengeri területeinek tartott szigetek és szigetcsoportok szuverenitását.

Kép: Wikipedia