Kulturális sokk: a menekültek esete a németországi muszlimokkal

A szíriai menekült családok nincsenek könnyű helyzetben, ha egy németországi mecsetben vesznek részt a pénteki imán. A legtöbb esetben ugyanis a ceremónia török nyelven folyik – mondja az AFP-nek Yasemin El-Menouar, a Bertelsman Alapítvány iszlám-szakértője. Németország 4 milliós muszlim közösségének kétharmada törökökből áll, vagy török eredetű. Az 1960-as, 70-es években tömegével érkeztek az építőipari és gyári munkások Törökországból, hogy részesei legyenk a háború utáni német gazdasági csodának.

Ma pedig még a második-harmadik generációban is erős a török kulturális befolyás. Több mint 900 mecsetet működtet a török állami vallási hatóság európai részlege, amellyel folyamatos párbeszédet folytatnak a német hatóságok az ottani muszlimok ügyeiben. Az elmúlt 30 évben az imámokat is Ankarából küldték Németországba. Ők gyakran nem beszélnek németül. A vallási hivatalok falait viszont többnyire Atatürknek, a modern, szekularizált Törökország megalapítójának portréja diszíti.

Mindez fényévekre van a Szíriából vagy Irakból érkezett háborús menekültek világától. “Most nyitottnak kell lenniük a világ más részeiből származó muszlimok felé, de ez szerencsésen is elsülhet” – véli Mouhanad Khorchide, a münsteri egyetem iszlám tanszékének vezetője. “Az iszlám Németországban nyerhet a sokféleségből.” A professzor egyébként rendőri védelem alatt áll, miután iszlamisták többször is megfenyegették.

Németországban az idén 800 ezer menedékkérőre számítanak, 80 százalékuk muszlim. Sokan tartanak attól, hogy a közösség radikalizálódhat a nyugati értékeket nem ismerő emberek áradatával. Akik olyan országokból jönnek, ahol a homoszexualitás bűnnek számít, a nemek közti egyenlőség meg nem létezik. Ráadásul a radikálisok, például a szalafisták is megkörnyékezik az összezavarodott fiatalokat.

A belügy szerint azonban, egyelőre legalábbis, nincs ok aggodalomra. A német titkosszolgálatok úgy becsülik, hogy körülbelül 7900 szalafista lehet az országban, de az arányuknál jóval nagyobb a hangjuk. Olyan dolgokkal hívják fel magukra a figyelmet, mint például a tavalyi wuppertali eset:  sharia-rendőrséget alapítottak, hogy járőrözzenek a város bulinegyedében.

Angela Merkel kancellár többször is felszólította a menekülteket a szabad társadalom értékeinek és a német törvényeknek a betartására. Egy hétfői interjúban azt mondta: azoknak, akik oda érkeznek, az első naptól világossá teszik, hogy törvények és szabályok működtetik a társadalmat, és ezeket nekik is be kell tartaniuk. Csak ebben az estben lehet számukra biztonságos menedék Németország.

Berlinben abban a 12 menekültotthonban, melyeket az AWO segélyszervezet működtet, tilos a vallásgyakorlás, a problémákat megelőzendő. Azt viszont szívesen elárulják bárkinek, hogy hol a legközelebbi mecset. A már idézett Khorcide szerint a legnagyobb kihívás a fiatal menekültek integrálása. “Ha a társadalom peremén hagyjuk őket, ha nem tudjuk elérni, hogy mihamarabb úgy érezzék, hogy Németországnak szüksége van rájuk, akkor nagy a veszély, hogy csatlakoznak a szalafistákhoz vagy más radikális csoportokhoz.” Ennek az esélyét azonban csökkenti, hogy sokan közülük éppen az iszlamisták, az Iszlám Állam elől futottak Európáig.