Misztikus fizika-rejtélyek

A személyes tudásunk gyarapodásával azonban épp az ellenkezője válik nyilvánvalóvá: bár rengeteg kérdést megválaszoltunk a fizikát illetően, ezek újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, és reménytelennek tűnik megérteni végtelen világunkat. Íme néhány példa az eddig megválaszolatlan rejtélyek közül.

Sötét energia

Bár sem látni, sem érezni nem vagyunk képesek, a sötét energiát mégis tudjuk mérni, annak ellenére, hogy senki sem tudja pontosan, mi is az. Sőt, a tudósok szerint az univerzum nagyjából 70%-át teszi ki. És ugyan nem tudjuk, hogyan működik, az elég valószínűnek tűnik, hogy ennek köszönhetjük azt, hogy a galaxisok távolodnak egymástól, tehát egyfajta fordított gravitáció.

Sötét anyag

A másik „sötét” dolog az univerzumban. Ugyanúgy képtelenek vagyunk érezni vagy látni, viszont elég valószínű, hogy létezik, ugyanis indirekt módon megfigyelhető, a gravitációs erejének köszönhetően.

Az idő iránya

Úgy tűnik (legalábbis számunkra), hogy az általunk időnek nevezett dolog csak egy irányba képes menni, mégpedig előre. Az emberek megöregednek, a fák nőnek. Senkiből sem lesz időközben csecsemő, és a növények sem alakulnak vissza a maggá, amelyből kinőttek.

Az univerzum élettartama

Nem vagyunk biztosak abban, mi is lesz akkor, amikor megszűnik az univerzum létezni, de két elmélet is van rá: a Nagy Reccs (Big Crunch) és a Nagy Szétszakadás (Big Rip) és semelyik sem hangzik túl jól az emberiség számára. Az előbbi nagyjából a Nagy Bumm (Big Bang – Ősrobbanás) ellentéte. Ez azt jelenti, hogy az univerzum összes anyaga abbahagyja az egymástól való eltávolodást, és elindulnak egymás felé. Ez pedig azt feltételezi, hogy az anyag egyre gyorsulni kezd, egészen addig, amíg annyira gyors nem lesz a mozgás, hogy szétszakadnak az atomok.

A negyedik dimenzió

Mi emberek képtelenek vagyunk arra, hogy a három dimenzión felül felfogjunk egy negyediket is (sőt, vannak elméletek, melyek szerint a három dimenzió is csak illúzió, és valójában kettőben éljünk életünket). Vannak azonban olyan teóriák, mint például a húrelmélet, amely szerint akár 11 is lehet összesen, és akkor nem elég csupán azon tanakodni, hogy mi van a negyedikkel…

Miért van a fénynek univerzális sebességhatára?

Univerzumunkban a fény sebessége 3×108 méter/másodperc. Ez a szám pedig konstans, és ezért különös. Ugyanis miért nem mondjuk a duplája, vagy a tízszerese? Vajon minden univerzum keletkezésekor egy véletlenszerű számot kapunk, amennyivel majd a fény képes lesz menni? Feltehetőleg nem ez a helyzet, és van oka, de erről egyelőre fogalma sincs a modern tudománynak.

Fotó: Wikipedia