Mi fán teremnek a világörökségi helyszínek?
Amikor az ember úti célt választ, jól teszi, ha biztosra megy, és igazi élményekbe fekteti a pénzét. Erre – szinte mindig- garanciát jelent az, ha világörökségi helyszíneket látogatunk meg. Így gondolkodik erről Szűcs Tamás, a Globoport.hu főszerkesztője is, aki az InfoRádió Világszám című műsorában mesélt a világörökségi program működéséről és ajánlott kihagyhatatlan világörökségi úti célokat is.
A Világörökségi program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele – írja a kozepsuli.hu. Az Asszuáni-gát építésekor a veszélybe kerültek az ókori egyiptomi Abu Szimbel-i templomok. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án alapították. Az UNESCO nemzetközi kampányának eredményeképpen a templomot egy magasabban fekvő területen építették újjá, 50 ország adományaiból. Több ehhez hasonló, nemzetközi összefogással megvalósult mentőakció után 1972-ben írták alá a világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezményt (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage).
Szűcs Tamás szerint noha a világörökségi mozgalom egykor egy szép és megható történet volt, manapság azonban elsősorban jó üzlet, hiszen a világörökségi helyszínek több milliárd dolláros turisztikai értéket képviselnek. Ezen kívül az, hogy egy ország hány helyszínnel rendelkezik, politikai tőkeként értelmezhető. “Ahova a politika és az üzlet beteszi a lábát, az óhatatlanul felhígul.” Egy gazdag nyugat-európai ország bármikor össze tud hozni egy 2000 oldalas jó minőségű tanulmányt. Ennek segítségével pedig szinte bármit fel lehet venni a listára. Így fordulhat az elő, hogy egyes esetekben egy régi kőkerítés is világörökségi helyszínné válik, míg kevésbé hatékonyan lobbizó országok valódi kincsei akár le is maradhatnak a listáról. A lobbitevékenység is hat a kiválasztás folyamatára. Az UNESCO-ban az utóbbi években megerősödött egy muszlim lobbi, így a Közel-Keleti országok kincsei nagy eséllyel indulnak a kiválasztás folyamatában.
“Miért lett ez örökség ?”
Érdekes eset a palesztin Battir története. A meglehetősen településen található olajliget római kori kőtámfalait könnyen és gyorsan felvették a listára, elsősorban azért, mert meg akarták akadályozni, hogy az izraeli biztonsági kerítést ne lehessen keresztülvezetni Battir területén. Hogyan sikerült a battiri kőfalat világörökségi helyszínné tenni? A listára való felvétel úgy indul, hogy egy szakértői bizottság felméri a helyszínt. Battir esetében a szakértők nem támogatták a felterjesztést, azonban a Világörökségi Bizottság, ahol az egyes országok kulturális minisztériumainak emberei ülnek, 11 a 10-hez arányban támogatta a javaslatot. Ebben szerepet kaphat az is, hogy napjainkban leginkább a gazdag arab monarchiák – Bahrein, Katar – támogatják a világörökségi programot.
“Miért nem hallottam erről a helyről eddig?”
Nem ismert, de különleges helyszín a csehországi Lednice–Valtice kultúrtáj, amely egy 18-19. századi mesebeli kastély, parkok, halastavak és egy pálmaház különleges jellegzetessége. A látogatók csatornákon hajókázhatnak. A csónakokból műromok, ál-minaretek, és hasonló, a 18. század végi angolparkokra jellemző különlegességek is megcsodálhatóak.
Rejtett kincs az olaszországi Barihoz közel található Matera sziklába vájt, különleges városa is, ahol manapság higiéniai okokból már cak múzeum működik.
Hallgassa az Inforádió Világszám műsorát az FM 88,1 MHz-es frekvencián péntek este 19:00 órától és szombat délelőtt 10:00 órától!