Ötpárti vita a menekültválságról
Vitafórumot szervezett a HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség, amelyre öt parlamenti párt képviselőit hívta meg, hogy elmondják álláspontjukat a menekültválságról és Magyarország globális felelősségvállalásáról. A politikusok abban egyetértettek, hogy a háború elől menekülő embereken segíteni kell, de arról már eltérő véleményen voltak, hogy ezt hogyan és miként kellene megvalósítani, és a jelenleg kialakult menekültkrízist hogyan lehetne hatékonyan kezelni.
A magyar kormány és a magyar emberek nem gyűlölik a bevándorlókat – jelentette ki Manninger Jenő, a Fidesz politikusa, aki elutasította azokat a vádakat, miszerint súlyos atrocitások érik a hazánkba érkező idegen népcsoportokat. Szerinte sok politikai erő és a nemzetközi sajtó is kizárólag egyetlen szempontból, a menekültek oldaláról mutatja be Magyarországot, a kormányt hibáztatva a menekültek szerencsétlen sorsáért. A politikus azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültekre fordított összeg csupán 10%-át finanszírozza az EU. A jelenlegi súlyos problémát pedig helyben kell megoldani, és a menekülteknek itt kell biztosítani a megfelelő körülményeket. Azt pedig nem lehet rákényszeríteni egyetlen országra sem, hogy fogadjon be több százezer embert, akik ezután azt csinálnak, amit csak akarnak – tette hozzá a FIDESZ képviselője.
Harangozó Gábor MSZP-s képviselő azonban úgy látja, hogy Magyarország esetében a menekültválság másról szól. Véleménye szerint a magyar kormány arra használja fel ezt a rendkívül feszült állapotot, hogy gyűlöletkampányt folytasson a menekültek ellen, embertelen ellenségként tüntetve fel őket, hogy végül ezzel igazolja eddigi intézkedéseinek helyességét, a lakosság és az ország megóvására hivatkozva. Harangozó szerint a kormánynak ezen politikája tragikus és elfogadhatatlan, és borzasztó állapotokhoz vezetett hazánkban. A képviselő azonban jelezte, hogy a menekültválság kezelésében nemcsak Magyarország, hanem egész Európa nagyon gyengén teljesített, kiemelve a szolidaritás hiányát a jelenlegi európai rendszerben. Szerinte az EU-nak van annyi pénzügyi forrása, hogy legalább a háborús térségek közelében lévő menekülttáborokban emberséges körülményeket teremtsen, biztosítva a legalapvetőbb ellátásokat a menekültek számára, hogy kevesebben induljanak el Európa felé. Harangozó azt elismerte, hogy különbséget kel tenni bevándorlók és menekültek között, de szerinte legalább azokkal emberségesen kellene bánni, akik már itt vannak a határon.
Széll Bernadett LMP-és képviselő asszony szerint is alapvető dolog, hogy menedéket kell biztosítani a háború elől menekülő emberek számára. Ő is hevesen bírálta a magyar kormány eddigi intézkedéseit és hozzáállását a menekültválsághoz. Szerinte a kormány felesleges nemzetközi konfliktusokat vállalt fel és vállal fel mind a mai napig, sok időt és pénzt vesztegetve – utalt a határon felhúzott kerítésre. Az LMP-és politikus azonban úgy véli, hogy a nagyhatalmakat és a multinacionális cégeket is komoly felelősség terheli a válság kibontakozásában, miután nagy szerepet játszottak a globális kizsákmányolásban és a globalizáció rossz irányba való elterelésében. A képviselő asszony azonban örömmel fogadja azt a kibontakozóban lévő nemzetközi kvótarendszert, ami nem csak Európára és a schengeni övezet országaira lokalizálná a menekültválságot, hanem az Egyesült Államokat is rákényszeríti arra, hogy menekülteket fogadjon be, és aktív szerepet játszon a a jelenlegi válság megoldásában.
A bevándorlás kérdését nem szabad összemosni a menekültválsággal – mondta Jávor Benedek PM-es képviselő, aki szerint a magyar kormány egytelen dolgot próbál elérni, hogy kimaradjon ebből a válságból, és kerítés felhúzásával más országokra hárítsa a jelenlegi rendkívül súlyos helyzet kezelését. Ezzel viszont az a baj, hogy Magyarország ebből a válságból nem tud kimaradni – jegyezte meg a politikus, aki szerint a kormány embertelenül viselkedett a menekültekkel, magukra hagyta őket és a civilekre hárította azt a feladatot, hogy segítsenek rajtuk. A Magyarország által aláírt nemzetközi egyezmények értelmében viszont kötelessége a magyar államnak, hogy a háború elől menekülő emberekkel foglalkozzon, és megfelelő menekültügyi eljárásba vonja be őket – mondta a PM-es politikus.
Nem arról van szó, hogy Magyarország ne akarna segíteni, hanem arról, hogy különbséget kell tenni azok között, akik jogosan segítségre szorulnak, és azok között, akik egészen más célokból és okokból hagyták el hazájukat – mondta Mirkócki Ádam. A Jobbik képviselője szerint emberi és erkölcsi minimum, hogy a háború elől menekülő embereken segítünk, de az államnak kötelessége saját állampolgárinak biztonságáról is gondoskodni. A bevándorlókat áldozatoknak tartja, akiket szerinte szándékosan félrevezettek, ezért abban a tévhitben élnek, hogy Európába jövet biztosítva lesz életük, anyagi és szociális jólétük. A jelenlegi válságra azonban szerinte nincs mindenki számára elfogadhatóan jó döntés, ezért most a legfontosabb kérdés, hogy az érintett országok megtalálják-e a kevésbé rossz megoldást, amihez viszont mindenféleképpen különbséget kell tenni a menekültek és a bevándorlók között. Erről azonban kevés szó esik – vélte a jobbikos képviselő.
