Pár napja a Kerala nevű, 75 ezer tonnás, libériai zászló alatt hajózó tanker elvesztette a kapcsolatot üzemeltető cégével, a görögországi bázisú Dynacommal. A görög menedzser szerint kalóztámadás történhetett. Az utóbbi két évben Afrika keleti partjainál csökkent a támadások száma, méghozzá radikálisan. Ebben az évben eddig csak egy volt az Ádeni-öbölben, ennek elkövetőit is később elfogta az EU haditengerészetének egyik hajója. A másik oldalon, a Guineai-öbölben viszont tavaly 30 százalékkal megugrott a kalóztámadások száma. Főleg a Nigériából olajat szállító tankerekre támadtak. Az olajat kisebb hajókra pumpálták át, a személyzetet túszul ejtették, szabadulásukért váltságdíjat követeltek. Valami hasonlóról lehet szó most is. Ami az újdonság, az a támadás helyszíne: a Keralát utoljára Luandától nem messze látták. Vagyis több száz kilométerre, délre a Guineai-öböltől, ahol a korábbi támadások történtek. Tehát a kalózok már a második legjelentősebb nyugat-afrikai kőolajtermelő ország Angola érdekeit is fenyegetik. A szakértők szerint a nyugat-afrikai vizekre is hadihajókat kell vezényelni, ez a lépés a szomáliai partoknál eredményes volt. Az Indiai-óceán biztonságát az EU, a NATO és az USA haditengerészete együtt javította. De kérdés, hogy ezek a hatalmak mennyire érdekeltek a nyugati vizek biztonságában, és hogy kinek lesz szabad haditengerészeti kapacitása az újabb kalózellenes flotta felállítására?