Az oroszok beintettek az USA-nak az ENSZ BT-ben
Oroszország határozottan elutasította és blokkolta az amerikaiak javaslatát, mely szerint szankciókkal kellene sújtani több dél-szudáni tábornokot és lázadóvezért, akik akadályozzák a polgárháború lezárását a kelet-afrikai országban. Venezuela és Angola is támogatta az oroszok lépését, mondván, hogy ezt a kérdést később kellene megvitatni.
Az amerikai javaslat utazási korlátozással és külföldi bankszámláik befagyasztásával büntetné azokat a dél-szudáni magasrangú katonatiszteket, akik gátat szabnak a békemegállapodás beteljesülésének. Konkrétan két személy neve hangzott el az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. Az egyik Paul Malong volt, aki jelenleg a kormányerők főparancsnoka, mig a másik Johnson Olony tábornok, aki a lázadó csapatokat irányítja.
A 20 hónapja tartó polgárháborút nemrég egy békemegállapodás volt hívatott lezárni, amit regionális és nemzetközi nyomásra mindkét fél aláírt. A harcok azonban tovább folytatódnak Salva Kiir dél-szudáni elnök csapatai és a kegyvesztett Rieck Machar harcosai között. A háború súlyos csapást mért az országra, miközben mindkét fél háborús bűnökkel felérő atrocitásokat hajtott végre a civil lakosság ellen. Ennek végül az lett az eredménye, hogy több mint 2.2 millió ember hagyta el otthonát és vált földönfutóvá azóta, hogy 2013 végén kirobbant a háború. A halálos áldozatok száma több százezerre tehető. Emellett az ország gazdasága, melynek fő bevételi forrása az olajtermelés volt, szintén romokban hever.
Oroszország ENSZ nagykövete, Vitalij Csurkin azzal indokolta az amerikai javaslat blokkolását, hogy a szankciók csak tovább szítanák és súlyosbítanák a feszültséget a szembenálló felek között anélkül, hogy érdemi eredményt érhetnének el velük. Csurkin nagykövet kifejtette, hogy a büntető intézkedések önmagukban nem jelentenek megoldást a dél-szudáni konfliktus rendezésére. A nagykövet emellett bírálta az amerikaiakat, mondván, hogy az USA állandóan csak szankciókat akar, amelyek bizonyos eseteknél csak a helyzet súlyosbodásához vezetnek – utalva a dél-szudáni konfliktusra. Az oroszok álláspontját Angola és Venezuela is támogatta. Szerintük az amerikaiak javaslatát „megfontolás” céljából később kellene megtárgyalni. Angola ENSZ-nagykövete több időt adna a vitás kérdéseik tisztázására, és nem utolsósorban a békemegállapodás végrehajtására.
A dél-szudáni polgárháború 2013 decemberében robbant ki, miután Salva Kiir elnök azzal vádolta meg alelnökét, Riek Machart, hogy puccsot próbált végrehajtani ellene. Machar ezt követően elmenekült a fővárosból és mozgósította erőit. Az ellene felhozott vádat azonban mind a mai napig tagadja.
Az aláírt békeszerződés egyébként több olyan pontot is tartalmaz, amivel a szemben álló felek nem értenek egyet, és fenntartásokkal kezelik őket. Salva Kiir nemrég élő televíziós adásban ennek hangot is adott. A dél-szudáni elnök elsősorban azt ellenezte, hogy a fővárosból egy demilitarizált övezetett hozzanak létre, és hogy külföldi felügyelő testület ellenőrizze a békeszerződésben foglaltak betartását. Kiir elnök szerint ezek a követelések súlyosan sértik Dél-Szudán szuverenitását, de ő, jelentette ki, ennek ellenére elkötelezett a béke-megállapodás betartása iránt.