Kitőrt a zebuháború Madagaszkáron
Olyannyira elfajult a helyzet az indiai-óceáni szigetországban, hogy a kormánynak a rendőrség mellett, a félkatonai szerveket, illetve a hadsereget is bekellett vetnie ahhoz, hogy megfékezzék a szarvasmarha rabló fegyveres bandák tevékenységét. A legutóbbi fegyveres összecsapásban 18-an veszítették életüket, köztük ártatlan civilek is, aki a marhaháború legnagyobb vesztesei.
Több száz fegyveres útonálló támadta meg Miangaly települést Madagaszkár délkeleti régiójában, ahol sikeresen eltulajdonítottak 2800 szarvasmarhát (zebut) a helyi gazdáktól. Az incidens után a madagaszkári rendőrség és a csendőrség helikopterek bevetésével több rajtaütést is végrehajtott a régióban, hogy elfogják az elkövetőket, de az akció súlyos összecsapásokba torkollott. A hatóságok legkevesebb 18 halálos áldozatról számoltak be, letartóztatásokat azonban nem sikerült végrehajtaniuk. Az AFP francia hírügynökség információi szerint 14 rabló, 3 civil és egy rendőr veszítette életét.
A konfliktus már egy jó ideje tart a szigetországban, ahol a zebu (helyi szarvasmarha) a gazdagság és a jólét szimbóluma. Madagaszkár délkeleti régiójában régi hagyomány, hogy a zebukat rituális célokra, áldozati vagy éppen temetkezési szertartásokra vágják le. De ünnepnapokon és esküvők idején is gyakran tálalnak fel zebuhúst a helyiek. Hétköznapokon azonban csak nagyon ritkán fogyasztanak zebut, mivel rendkívül értékes állatnak számít. Ráadásul sokféleképpen is fel lehet használni, illetve hasznosítani. A zebut meg lehet fejni, szekérbe és eke elé is belehet fogni. Emellett a hús jóízű, ezért fogyasztani is lehet. Ürülőké pedig kiválóan alkalmas trágyázásra. Bőrét pedig szintén több célra is fellehet használni. Ezért nem véletlen, hogy sokak számára a zebu féltve őrzőt kincs.
Madagaszkár pár éve egy súlyos politikai válságon esett át, ami az ország gazdaságát is romba döntötte, köszönhetően a nyugat szankcióknak és nem utolsósorban a rivális politikai erők állandó visszakozásainak. A zűrzavar és az állandó bizonytalanság tehát ideális állapotokat teremtett elő, a szarvasmarha lopásokra szakosodott bandák számára, akik a központi kormányzat tehetetlenségét kihasználva fosztogatásokba kezdetek az ország délkeleti régióiban. Itt ugyanis zebu tenyésztésből élnek az emberek. Az erőszakkal elkobzott zebukat a rablók végül a közelben lévő Comore-szigetekre szállítják, ahol aztán jó pénzért eladják a helyi kereskedőknek.
A zebu konfliktust viszont súlyosbítja és bonyolítják a lassan magára találó madagaszkári kormány korábbi intézkedései. Augusztusban ugyanis a hadsereget vetették be a rablóbandák ellen. Az akció azonban súlyos atrocitásokba és vérontásba torkollott. Augusztus 28-án legkevesebb 23-án haltak meg a hadsereg rajtaütéseiben. A katonák nyolc embert veszítettek el a harcokban, ami olyannyira felbosszantotta őket, hogy falvakat forgattak fel, gyújtottak fel és önkényes letartóztatásokat és kivégzéseket is eszközöltek. Azzal indokolva tettüket, hogy az civilek együttműködtek a rablóbandákkal és menedéket is nyújtottak számukra.