Nemcsak a facebook a menő – közösségi oldalak Ázsiában
Furán nézünk azokra, akik még nincsenek rajta a facebookon, vagy nem használnak valamilyen képmegosztós, vagy üzenetküldő alkalmazást. Vannak azonban helyek a világban, ahol nem az általunk jól ismert oldalakat használják. Ázsiában például ezeket.
Egy korábbi felmérés szerint 2013-ban 874 millió aktív felhasználó volt a közösségi oldalakon szerte Ázsiában. Ez 18%-os növekedés 2012-höz képest.
RenRen (人人) – Kína
A kínai RenRen eléggé hasonlít a facebookhoz, hiszen lehetővé teszi a felhasználók számára a kapcsolatteremtést és a tartalommegosztást. Ez a legnagyobb, valódi nevű felhasználókat tartalmazó közösségi oldal Kínában, 178 millió aktív felhasználója van, és ez a szám havonta 20%-kal növekszik.
Amiben viszont különbözik kissé a facebooktól, az, hogy egyben online játékközpont, webshop és videómegosztó oldal is. Szóval tényleg egyfajta kombinációja a szociális hálóknak Ázsiában. A RenRen-felhasználók vásárolhatnak, játékokat játszanak, zenét hallgatnak, mindezt egy platformon. Olyan sok funkciót tartalmaz egyszerre, hogy az emberek a nap nagy részét ezen csüngve töltik. Az oldal egyébként elsősorban a főiskolai hallgatókra koncentrál. Érdekessége, hogy fejlesztői együttműködnek akadémiai kutatócsoportokkal, hogy még jobb és felhasználóbarátabb legyen a RenRen.
Youku – Kína
A Youku Kína vezető online videómegosztó portálja. Úgy működik, mint a Youtube. Az oldal kapcsolatban áll több mint 1500 vállalattal, amelyek rendszeresen töltenek fel médiatartalmakat, többnyire tévécsatornák, forgalmazók, film- és tévéműsor-gyártó cégek. Egy felmérés szerint a Youku uralta a mobilpiacot Kínában 2013-ban. Összesen 14,1 millió látogatójuk volt naponta, majdnem kétszer annyi, mint a következő leglátogatottabb kínai oldalnak, az iQiyi-nek. Jelenleg több mint fél milliárd felhasználójuk van.
Weibo – Kína
A Sina Weibo Kína legnépszerűbb mikroblog weboldala, melynek több mint 300 millió regisztrált felhasználója van, és ezzel a Twitter az egyik legnagyobb vetélytársa. A Sina Weibót egyszerűen vejpo-nak is nevezik, ami a „mikroblog” kínai megfelelője, és általában a Sina Weibót értik rajta, bár más mikroblogszolgáltatók is működnek Kínában. Naponta mintegy 100 millió üzenetet küldenek rajta.
KakaoTalk – Dél-Korea
A KakaoTalk egy dél-koreai fejlesztésű azonnali üzenetküldő alkalmazás okostelefonokra, ami ingyenes hívást és médiafájlok küldését is támogatja. A KakaoTalk-nak 2014 áprilisában 140 millió felhasználója volt, és 15 nyelvet tudott a kezelőfelülete. Az alkalmazást a dél-koreaiak 93%-a használja, de a Kínán keresztül becsempészett okostelefonok révén Észak-Koreában is vannak felhasználói.
Mixi
A mixi jelenleg Japánban a vezető közösségi oldal. 2004-es indulása óta egy sor funkciót vezettek be rajta, így összefogja a fiatalokat az országban. A honlap célja, hogy „a felhasználók minél jobban kifejezzék magukat”. A személyes profilokon a különböző tartalmak megosztása mellett meg lehet nézni az úgynevezett „lábnyomokat” is, vagyis nyomon követhető, hogy ki tekintette meg az oldalunkat.
A mixi-vel azonban van egy nagy probléma, legalábbis számunkra. Az oldal olyannyira csak japánoknak készült, hogy külföldiek nem igazán tudnak regisztrálni. Szerettem volna megmutatni, hogyan is néz ki a mixi használat közben, de még egy japán felhasználó által küldött meghívóval sem tudtam csatlakozni, a mobil e-mail cím hiánya miatt.
Japánban ugyanis olyannyira természetessé vált az internet, hogy az sms, mint olyan, régóta nincs használatban. Helyette mindenki e-mail küld, ehhez pedig a mobilszolgáltató minden előfizetés mellé külön mobil e-mail címet ad, ami csakis az adott előfizetéssel használható. Mobil-előfizetéshez pedig csak japánok, vagy japán vízummal rendelkezők juthatnak. Mivel mobil e-mail címre küldenek el egy fontos belépési kódot, és mivel ezt a rendszert nem lehet kikerülni, a regisztráció lehetetlen a kéretlenek számára. Így hamis, vagy álprofilt nem lehet létrehozni: a mixi minden esetben tisztán működik.
Japánban egyébként nagyon magas az internet-felhasználók száma. Az ottani a negyedik legnagyobb internetes populáció a világon Kína, az Egyesült Államok és India után. A mobilhasználat aránya 122%, ami azt jelenti, hogy az embereknek több, mint egy mobilkészülékük van. Ezenkívül ma már a közösségi oldalakat is leginkább mobilon használják, nem pedig számítógépen.
Az alábbiakban láthatjuk a legnépszerűbb közösségi oldalak és üzenetküldő alkalmazások felhasználási arányát Japánban, 1500, 13 és 69 év közötti ember mintáján.
Ami leginkább megfigyelhető Japánban, az az, hogy a húszonévesek a leglelkesebb közösségi média-felhasználók. A Twitter aránytalanul népszerű a japán tinik körében, a facebook viszont sokkal gyakoribb az idősebbeknél, és ritkább a tiniknél. Az idősebbek használják a mixi-t is, de a tizenévesek nem igazán. A Line a legnépszerűbb az üzenetküldő alkalmazások között, kivéve a 60 év felettieket.
Line: A legnépszerűbb mobilalkalmazás
A Line-t 2011-ben az NHN Japan hozta létre, ami a japán ága a dél-koreai óriásnak, a Navernek. A Naver egy dél-koreai internetes portál és keresőmotor, melyet 1999-ben talált ki egy korábbi Samsung-alkalmazott. A mobil üzenetküldő alkalmazás legnagyobb versenytársai a WhatsApp, a dél-koreai Kakao Talk, a WeChat és a Kik. A Line 2014-ben 656 millió dolláros bevételt hozott az alábbi forrásokból:
fizetős játékok, akár más felhasználókkal közösen, üzenetekben alkalmazható, megvásárolható matricák, hírességek hirdetései az alkalmazásban, márkás áruk online-kínálata.
„Japánban a fiatalok már szívesebben osztják meg Line-azonosítójukat, mint telefonszámukat vagy e-mail címüket” – mondja Brian Ashcraft, egy oszakai játékoldal, a Kotaku szóvivője.
A Twitter Japánban
Egy tanulmány szerint a közösségi média híveinek közel a fele használ Twitter-t Japánban. 2015-ben 26 millióan csipogtak rajta. A Twitter-használat várhatóan növekszik a szigeteken, 2018-ra 30,1 millióra saccolják.
Facebook Japánban
A Facebook jelenleg csaknem 22 millió falhasználóval bír Japánban. Kezdetben azért nem volt népszerű, mert a felhasználóknak, a Twitterrel ellentétben, saját névvel kell regisztrálniuk. Ugyanakkor az elmúlt években egyre többen csatlakoznak a facebookra, lecserélve korábbi Mixi profiljukat.
A népszerűsödés egyik oka a Közösségi Háló című, 2011-es film. „Sokan csak a film megjelenésekor hallottak a facebookról Japánban” – mondta Kamecu Acusi, egy japán kutatóközpont elemzője.
A másik ok a 2011-es nagy Tohoku földrengés volt. Miközben a mobiltelefon-hálózatot is érintette a katasztrófa, a facebook volt a leghatékonyabb módja a kommunikációnak. Miután a facebookon valódi neveket kell megadni, az emberek hiteles hírt kaphattak szeretteikről.
Trendek a közösségi oldalakon Ázsiában
A közösségi oldalak és üzenetküldő alkalmazások a jövőben a pénztárcánkat támadják.
A facebook az év elején bejelentette, hogy a Messenger üzenetküldő alkalmazása lehetővé teszi majd a pénzküldést egy másik falhasználónak, díjmentesen. Közben a Twitter egy olyan új eszközt vezet be, amivel kuponokat lehet beváltani vásárláskor. Ázsiában a mobilfizetés egyre növekvő tendencia, és ez válik a legnagyobb csatatérré a piacon. A WeChat, a KakaoTalk és a Line-felhasználók már vásárolhatnak a mobiljukkal a kiválasztott országokban. Például a WeChat és Line felhasználók már rendelhetnek kaját, taxit, vagy vásárolhatnak ruhát az alkalmazással Japánban.
Az új társkereső appok felemelkedése
A Tinder nevű társkereső alkalmazás sikerén felbuzdulva, számos hasonló applikáció jelenik meg Ázsiában. Az újak közé tartozik a Peekawoo, amit már ezrek használnak, valamint a Paktor, ami egy szingapúri alkalmazás, több mint 1,5 millió regisztrált felhasználóval. Kínában a Momo nevű társkereső app 60 millió felhasználóval büszkélkedhet havonta.
