Csapatostul térnek meg a menekültek Németországban
Berlinben van olyan egyházközség, amelynek megnégyszereződött a tagsága az utóbbi években – a megtérők mind afgánok és irániak. Sokan csak azért teszik, mert remélik, hogy így könnyebb megszerezni a menekültstátuszt, de a lelkész szerint a többség marad a hívek közösségében.
Gottfried Martens egy kis berlini evangélikus egyházközség lelkésze – de a németországi menekültek közt igen ismert figura. Kijár a menekülttáborokba, és nem csak segélyt visz, hanem térít is. A menekültek – illetve menekültstátuszért folyamodók – pedig egyre többen keresik fel templomát. Egyházközsége 209 óta 150 főről 600-ra nőt. Az új tagok pedig szinte kivétel nélkül afgánok, irániak szírek. “Tudom, hogy sokan csak azért jönnek, mert ettől remélik, hogy könnyebb lesz az útjuk a menekültügyben.” – ismerte el a lelkész az amerikai Star and Stripes-nak adott interjújában – “De örömmel hívom ide őket, mert úgy érzem, az igen őket is megváltoztatja.” Vesam Heydari, aki maga is a gyülekezet tagjai, szintén elismeri, sokan egykori iráni honfitársai közül tényleg csak azért jönnek el, hogy trükközzenek – de, mint mondja valójában ezzel a német hatóságoknál nem sokat érnek el. Ő viszont, aki azóta is rendszeresen jár a gyülekezetbe, állítja sokat kapott a közösségtől – és már odatartozónak érzi magát. Martens lelkész szerint tízből egy új keresztény az, akit csak egyszer látott a templomban, és utána eltűnik. A lelkipásztor szerint, akinek asztalán most is nyolcvan kérelem fekszik, olyanoktól, akik most kezdenék a felkészülést a keresztségre, ami most Németországban történik, az “a csodával határos”.
A német hatóságok ugyanis a menedékkérelmek elbírálásánál – bár sokan az érkezők közül ezt hiszik – nem részesítik előnyben a betérteket. Azok számíthatnak nagyobb eséllyel a menekültstátuszra, akik valamilyen (üldözött) kisebbség tagjai. Természetesen a keleti keresztények ezek közé tartoznak.
Ennek ellenére nem csak ez a berlini egyházközség számolhat be arról, hogy jelentős számban jelennek meg menekültek azzal a kéréssel, hogy meg szeretnének keresztelkedni. Sokan éppen a Közel-Keleten egyre növekvő, és egyre agresszívebb iszlamizmussal indokolják megtérésüket – azt mondják az iszlámtól az utóbbi években csak rosszat kaptak.
Arról viszont, hogy ez valójában hogyan érinti a jelenleg mintegy 4 milliós németországi muszlim közösséget, egyelőre közel sincsenek pontos adatok – valószínűbb, hogy azoknak, akik elhagyják a muszlim hit gyakorlását nagyobb része egyszerűen világi emberré válik, és nem hívő kereszténnyé.