Ruhák: tuti fegyverek az Iszlám Állam ellen?
Vajon miért akarja betiltani egy polgármester a külföldi ruhák importját? Talán a hazai ipart akarja fejleszteni? Esetleg túlzott patriotizmusból? Tádzsikisztánban az iszlám radikalizmus az indok, bár sokak szerint ez csak tüneti kezelés.
Vajon jelent-e komoly fenyegetést az Iszlám Állam Közép-Ázsiában – teszi fel a kérdést rendszeresen a nemzetközi sajtó. Az tény, hogy az itteni országokból legalább pár százan csatlakoztak a dzsihádista szervezethez. Igaz, teljesen megbízható hivatalos adataink nincsenek. Arról is írtak már, hogyan veszik fel a harcot az érintett kormányzatok a terjedő radikális iszlámmal szemben.
Sajátos módszerekkel próbálkoznak Tádzsikisztánban az utóbbi időszakban. Tavasszal például szakálluk leborotválására kényszerítettek vallásos muszlimokat. Pár héttel később azt akarta betiltani a parlament, hogy a szülők idegen nemzeti kultúrákhoz (jelen esetben az iszlámhoz) kapcsolódó nevet adjanak gyermekeiknek.
A korlátozások a nőket is érintik. Az iskolákban és az állami intézményekben tilos hidzsábot hordani. Emomali Rahmon elnök korábbi kijelentése szerint ezt a darabot külföldi befolyásra viselik az erkölcstelen nők.
Ehhez kapcsolódott a napokban Dusanbe polgármestere, Mahmadszaid Ubajdullojev. Arra kérte a kormányzati hivatalnokokat egy fővárosi gyűlésen, hogy tiltsák be a külföldi ruhaneműk importját és értékesítését Tádzsikisztánban – tájékoztatott az eurasianet.org hírportál.
A belügyminiszter, Ramazon Rahimzoda pedig a fiatalokra és a körükben terjedő extrém ideológiákra hívta fel a figyelmet szintén a napokban. Az Asia-plus hírportál információi szerint olyan ifjúsági szervezeteket hozna létre, amelyek a nemzeti értékeket népszerűsítenék a fiatalok körében.
Valószínűleg nem véletlen a belügyminiszteri javaslat. Bejelentése előtt egy nappal ugyanis az afgán határ közelében állítottak elő egy csapat fiatalt, akik feltételezhetően az Iszlám Állam szimpatizánsai. A dzsihádista szervezethez csatlakozott néhány száz tádzsik harcoson kívül a radikalizmus a koldusszegény falvakban is egyre nő.
Már pedig nem kevés szegény él Tádzsikisztánban. A körülbelül nyolcmilliós államból egy millió vendégmunkás dolgozik Oroszországban. A Világbank adatai szerint az ő utalásaikból származik az ország GDP-jének 60 százaléka. Mivel az állam az átfogó reformok helyett a fenti módszereket használja, aligha meglepő a radikális eszmék gyors terjedése.
Kép: Hidzsáb (Wikimedia Commons)