Kivégeztek egy gyerekgyilkost Pakisztánban
Shafqat Hussaint éjfélkor akasztották fel a karacsi börtönben annak ellenére, hogy számos nemzetközi emberi jogi szervezet tiltakozását fejezte ki az ítélet végrehajtása ellen.
A pakisztáni férfit egy 2004-ben történt gyerekgyilkosság miatt ítélték halálra hazájában. Az idén már többszőr is megpróbálták felakasztani, de az ítélet végrehajtást komoly nemzetközi felháborodás miatt négyszer is elkellett halasztani. Nemzetközi emberjogi szervezetek, köztük az Amnesty International elsősorban a pakisztáni igazságügyi rendszer „hiányosságaira” hivatkozva próbálta megakadályozni a férfi halálba küldését, aki ráadásul többszőr is benyújtotta kegyelmi kérvényét, amit sorra elutasított a pakisztáni bíróság.
Shafqat Hussaint végül tegnap éjfélkor akasztották fel a karachi börtönben, a kivégzés előtt azonban egy kis időre találkozhatott családtagjaival, akiktől végső búcsút vehetett. Édesanya máig hisz fia ártatlanságában.
A férfi ügyvédje elmondta, hogy védence mindössze 14 éves volt, amikor a súlyos esett megtörtént, amiért végül felakasztották. Az ügyvéd azt is elmondta, hogy Hussain vallomását kínzással csikarták ki, ami súlyos emberi jogi kérdéseket is felvett. A pakisztáni hatóságok azonban azt közölték, hogy semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy Hussain kiskorú lett volna a gyilkosság elkövetésekor, ezért tekintett rá felnőttként a bíróság.
Nemzetközi és helyi emberi jogi szervezetek szerint Hussain pere és kivégzése tökéletesen rávilágít az ország igazságszolgáltatási rendszerének hiányosságaira, gyengeségeire és nem utolsósorban súlyos problémáira. Az üggyel foglalkozó NGO-ok főként a bíróság eljárását kritizálták. Szerintük ugyanis a bíróság hanyag munkát végzet és arra sem vette a fáradtságot, hogy rendesen kivizsgálják az ügyet.
A londoni székhelyű Reprieve emberi jogi szervezet azonban sokkal durvább kritikákat fogalmazott meg az ügyel kapcsolatban. Szerintük ugyanis Hussain pere és kivégzése politikai döntés volt, amivel a pakisztáni kormány csak az erejét akarta fitogtatni és jelezni, hogy megkor befolyással rendelkezik az országban.
Pakisztán azonban azon kevés országok közé tartozik, ahol a lakosság jelentős része támogatja a halálbüntetés fenntartását, illetve annak gyakorlását. A mostani ügyel kapcsolatban pedig sokan úgy vélik, hogy „szemet szemért” alapon Hussein elnyerte méltó büntetését, amiért nem járhatott kegyelem. A külföldi NGO-ok fellépésre pedig sokan úgy tekintenek az országban, mint egyfajta „nyugati” nyomásgyakorlás a halálsoron lévő emberek megmentésére.
Pakisztánban 2014. Decembere óta legalább 200 embert végeztek ki és több mint nyolcezer ember van halálsoron. A halálbüntetések végrehajtásának hirtelen megnövekedése pedig annak tudható be, hogy a kormány nem rég felfüggeszttet az erről szóló moratóriumot, miután tálib fegyveresek decemberben több mint 150 kisiskolát és tanárt mészároltak le egy pesavári iskolában.
