Malajzia és Kuba már nem is olyan rossz

Malajzia emberi jogi aktivisták és az amerikai szövetségi törvényhozás 180 tagjának ellenkezése dacára léphetett feljebb a legalsó csoportból. Ezzel elhárult egy potenciális akadály a Barack Obama elnök által szorgalmazott csendes-óceáni partnerség (TPP) létrehozásáról szóló megállapodás aláírása elől. Ugyancsak kikerült a hármas kategóriából a 2003 óta oda sorolt Kuba, amellyel az Egyesült Államok a múlt héten állította helyre a nagykövetségi szintű diplomáciai kapcsolatot.

Sarah Sewall, a civilek biztonsága, a demokrácia és az emberi jogok ügyeiben illetékes külügyi államtitkár cáfolta, hogy politikai megfontolások befolyásolták volna Malajziának a korábbinál pozitívabb besorolását. Kubát a diplomata szerint a szexrabszolga-kereskedelem elleni fellépése miatt minősítették fel.

A most kiadott jelentésben a legalsó szintre került Irán, Észak-Korea, Zimbabwe, Dél-Szudán, Burundi, Belize, Fehéroroszország és a Comoro-szigetek is, Thaiföld pedig immár második évre ott ragadt. Egyiptomot a kettes kategóriából a kettes kategória megfigyelési listájára minősítették le, Malajzia, Kuba, Szaúd-Arábia és Üzbegisztán pedig ebbe a csoportba lépett fel.

A washingtoni külügyi jelentés, immár 15. alkalommal, aszerint sorolja be a világ 188 országát, hogy azok milyen mértékben tartják be az embercsempészés áldozatainak védelméről rendelkező, eredetileg 2000-ben elfogadott amerikai törvény minimális követelményeit. Az első csoportba tartozó 31 ország betartja ezeket, a második csoportba tartozó 89 ország nem, de jelentős erőfeszítéseket tesz. Ez utóbbiba tartozik 9 másik EU-taggal együtt Magyarország is.

Külön kategória a második csoport megfigyelőlistáján található további 44 ország, amelyekben az emberkereskedelem elleni kormányzati erőfeszítések bizonyíthatóan nem növekedtek vagy éppen csökkentek, vagy ahol jelentősen megnőtt a modern rabszolgaság áldozatainak száma. A harmadik csoportba tartozó 23 ország nem tartja a be a minimális követelményeket, és erőfeszítést sem tesz azok érdekében. Szomáliát – a világon egyedüliként – különleges esetként kezeli az amerikai diplomáciai tárca.

A jelentés megállapította, hogy Magyarország egyszerre forrása, tranzit- és célországa is a férfiakat, nőket és gyerekeket kényszermunkára és szexrabszolgaságra kárhozató emberkereskedelemnek. A sebezhető csoportok között nevezte meg a mélyszegénységben élő magyarokat, a romákat, a magányos menedékkérőket és a hajléktalan férfiakat.

A jelentés szerint nők és gyerekek, különösen a romák elszenvedői a szexrabszolgaságnak az országon belül és külföldön, többnyire Európában. Az áldozatok száma becslések szerint különösen Hollandiában és Svájcban magas. A szexuális célú emberkereskedelem alanyai nagy számban az állami gyermekgondozási vagy javítóintézetekből származnak.

Az amerikai külügyminisztérium szakértői megállapították, hogy magyar nőket harmadik országbeli állampolgárok színlelt házasságra csábítanak és prostitúcióra kényszerítenek Európában.

A jelentés szerint magyar férfiakat és nőket bel- és külföldön egyaránt, beleértve Nagy-Britanniát, Hollandiát, más európai országokat és Észak-Amerikát, munkára kényszerítenek. Erős jelek mutatnak arra, hogy magyar férfiaknak a nyugat-európai mezőgazdaságban, építkezéseken és gyárakban történő dolgoztatásra való kicsempészése intenzívebbé vált.

“Magyarok jelentették az EUROPOL által 2009 és 2013 között azonosított emberkereskedő-áldozatok 18 százalékát” – áll az amerikai összesítésben, amely számos ajánlást is megfogalmazott a magyar kormány számára a mai rabszolgatartással szembeni fellépés és az áldozatok védelme ügyében.