“A muszlimok boldogok” – Mohamed próféta korából származó Korán-kéziratra bukkantak
A világ legrégibb Korán-részlete lehet az, amit most fedeztek fel a brit Birmingham egyetemének könyvtárában. A kézirat több mint száz éven át észrevétlenül hevert más, közel-keleti könyvek és dokumentumok között.
Miután rábukkantak, radiokarbonos vizsgálatnak vetették alá. A kutatók is meglepődtek, amikor kiderült: legalább 1370 éves, vagyis a világ egyik legrégibb Korán-kézirata. Ha nem a legrégibb – írja a BBC honlapja. A tudósok azt mondják: legvadabb álmaikban sem gondolták volna, hogy ennyire régi.
A British Library szakértője, Muhammad Isa Waley azt mondja: az izgalmas felfedezés boldoggá teszi a muszlimokat. A lapok birka- vagy kecskebőrből készültek, és 95 százalékos biztonsággal mondható el róluk, hogy 568 és 645 között írták tele őket. Vagyis az iszlám alapításának idején. David Thomas, az egyetem kereszténységgel és iszlámmal foglalkozó professzora azt mondja: a muszlim hagyomány szerint Mohamed próféta a Koránban, az iszlám szent könyvében összegyűjtött isteni kinyilatkoztatásokat 610 és halála, vagyis 632 között kapta Gábriel arkangyaltól. Vagyis az, aki ezeket a most talált oldalakra leírta, ismerhette a prófétát.
A professzor arról is beszélt, hogy a Korán fejezeteit annak idején pergamenre, kőre, pálmalevélre, tevék vállcsontjára írták, és ezeket gyűjtötték össze 650 körül könyvbe. A most talált, tintával pergamenre írt részletek, a 18.-20. szúrák, vagyis fejezetek nagyon közelállnak a ma ismert Koránhoz, vagyis a szent könyv alig, vagy semmit sem változott létrejötte óta. A kézirat hijazi írás, ami az írott arab nyelv korai formája. Tévedésből az ősi pergameneket egy hasonló, a 7. század második feléből származó Korán-kézirattal kötötték egybe.
A világ eddig ismert legrégibb Korán-oldalai a Mingana gyűjtemény részei. Ez egy több mint 3 ezer közel-keleti dokumentumból álló kollekció, melyet csaknem 100 évvel ezelőtt gyűjtött össze a Moszulban, a mai Irak területén született káldeus pap, Alphonse Mingana. A vállalkozást, a közel-keleti gyűjtőutakat Edward Cadbury, a csokoládégyáros dinasztia egyik tagja finanszírozta.