Angol írótól lopta ötleteit Dosztojevszkij?
Ne olvasson tovább, ha ön szerint a nagy orosz realista, Fjodor Dosztojevszkij a világirodalom legeredetibb írója! A lélektani regény mesteréről ugyanis azt állítják szakértők, hogy ötleteit Charles Dickens műveiből merítette.
Bár csak kilenc évvel volt idősebb Dickens Dosztojevszkijnél, az orosz íróra tett hatása óriási – írja az orosz állami napilap, a Roszszijszkaja Gazeta angol nyelvű honlapja, a Russia Beyond the Headlines. Irodalmárok szerint nyilvánvaló hasonlóságok és párhuzamok fedezhetőek fel az angol és az orosz író hősei között.
Dosztojevszkij regényei általában szegény és hitvány alakokról szólnak, akik próbálják megtalálni helyüket a kegyetlen világban. Akárcsak Dickens, az orosz író is a valahogyan megsértett, megbántott embereket mutatja be. Mindketten elkötelezett hívei voltak a társadalom megreformálásának.
Ennél konkrétabb párhuzamot von a cikk a Bűn és Bűnhődés (1866) és a Közös barátunk (1864-1865) című regények között. Kiemeli, hogy Dosztojevszkij műve pontosan egy évvel Dickensé után jelent meg. Raszkolnyikov és Bradley Headstone egyaránt bizonytalanok, vajon van-e joguk gyilkolni, és emiatt mindkettejüket gyötri a lelkiismeret. A két bűn indítékainak vizsgálata és a hősök pszichológiai fejlődése bizonyítja, mennyire megragadták Dickens pszichológiai koncepciói Dosztojevszkijt – értenek egyet a kanadai Philip V. Allingham és az orosz Irina Gredina irodalmárok.
Némely motívumokon kívül Dosztojevszkij egyes hőseinek sorsa is Dickenstől eredeztethető. Különösen igaz ez a Megalázottak és megszomorítottak (1861), illetve az Ódon ritkaságok boltja (1840-1841) című regények esetében. Mindkettő szereplője egy túlságosan korán felnövő kislány, ráadásul nevük is hasonlít. Az orosz Nelli és az angol Nell korán árvaságra jutnak, nehézségek és rossz emberek között élnek és korán meghalnak.
A nyilvánvaló kulturális különbségek ellenére hasonló világnézeteket vallott a két író – hangsúlyozzák pszichológusok és irodalmárok egyaránt. A Szentpétervári Állami Egyetem kutatója, Alekszandr Csamejev szerint a Dosztojevszkijnél jól ismert motívumok – a megpróbáltatás, a bűnhődés és az önmegtagadás – Dickens regényeiben kerültek eredetileg papírra. Csamejev arra is felhívta a figyelmet, hogy humanizmusa és empátiája miatt a legnagyobb kereszténynek nevezte Dickenst Dosztojevszkij.
Hogy mennyire állják meg helyüket az irodalomtörténészi elméletek, nem tudni. Az viszont tény, hogy hosszú ideig úgy gondolták, a két író találkozott egymással Dosztojevszkij 1862-es külföldi útja során. Orosz tudósokban azonban több kérdés is felvetődött, például milyen nyelven beszélgetett egymással Dickens és Dosztojevszkij. Végül 2013-ban kiderült, hogy a történet csupán a hányatott sorsú kutató, Arnold Harvey (az édesanyja magyar) agyszüleménye.