Nagy tervek- kis pénz: 7600 kilométeres Nagy Zöld Fal a Szahel-övezeten át, magyar szerepvállalással
Afrika, Szahel-övezet – Gambiától Dzsibutiig tartana a Nagy Zöld Fal, amely 15 kilométeres sávban szelné át a Szahelt. A 11 érintett afrikai állam lelkes, a FAO és az Európai Unió támogatja a tervet. A magánbefektetők kivárnak.
Rómában az ENSZ Élelmezési Világszervezete (FAO) konferenciát rendezett a Nagy Zöld Falról abból az alkalomból, hogy öt éve indult el a tervezés, de még érdemi előrelépés kevéssé történt. Pedig a tervek szerint 2025-re már zöldellő sávnak kellene kereszteznie a Szahelt Afrika nyugati partjától a keletiig. Az érintett országok: Gambia, Szenegál, Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger, Nigéria, Csád, a két Szudán, Etiópia, Eritrea és Dzsibuti már kidolgozták a tervet. Arra persze nem gondolhattak,hogy Mali kormányának ma kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy mi lesz a Nagy Zöld Fallal. A háborús készülődés nyilvánvalóan nem kedvez a békés fejlesztéseknek.
A FAO és az Európai Unió mindennek ellenére továbbra is támogatja a tervet. Az afrikai államok többsége már megindította a hazai propaganda kampányt. Csakhogy pénz az nincs! Jó példa erre Niger, ahol az előrenyomuló sivatag a szó szoros értelmében veszélyezteti az emberek életét. A falusiak ezrei veszítik el a gazdálkodás lehetőségét évente, és aztán beköltöznek a nagyvárosok nyomornegyedeibe. Nigernek ötéves terve van, eszerint a Zöld Falra 454 milliárd CFA vagyis kb. 692 millió euro kellene. Honnan lesz erre pénz? Senki sem tudja! A magántőke igen szkeptikus, az államoknak nincsen pénze, a nagy nemzetközi szervezetek komoly pénzügyi gondokkal küszködnek. Ráadásul senki sem lehet biztos benne, hogy az a pénz, melyet a Nagy Zöld Fal fejlesztésére juttatnak, tényleg oda is kerül. 2025 ugyanis messze van, és a kormányoknak van bőven más sürgős kiadásuk is, minthogy hozzákezdjenek végre a Nagy Zöld Fal építéséhez, amely átszelné a Szahel övezetet Gambiától Dzsibutiig.
|
A borúlátó nyilatkozatok ellenére azért a projekt nem állt le. Korábban már beszámoltunk róla, hogy az Afrikai-Magyar Egyesület ( AHU ), az Afrika Holding Zrt és a SUNWO Zrt a nyugat-afrikai sivatagi országban, Mauritániában kívánja beindítani azt a tudományos programot , amelynek a célja a sivatag komplex hasznosítása. A magyar szakember, Dr Steier József által kidolgozott Zöld Sahara projekt – amely több nemzetközi fórumon is elismerést váltott ki – egyidejűleg segíti a megújuló energia -, és élelmiszertermelést, helyi munkalehetőséget teremt az infrastruktúraépítéssel, továbbá kedvező hatással lehet a világméretű klímaszabályozásra.A 10.000 hektáron tervezett első ütem olyan újdonságokra, szabadalmakra támaszkodik, amelyek a sivatag megkötését és termővé tételét segítik, ezáltal is támogatva a lakosság mezőgazdasági foglalkoztatását, élelmezését. A projekt finanszírozása nyitott és többoldalú. A magánbefektetők mellett az Európai Unió és más nemzetközi pénzintézetek forrásait is integrálja, de alapvetően önfinanszírozó, azaz a termelt áruk és szolgáltatások a piacon jól értékesíthetők. A projekt keretében a tengerparton először a szélkerekek felállítása, majd a kútfúrás és a „táborverés”, azaz a kolónia építése történik meg, illetve az első mezőgazdasági négyzetek a „Quadrat”-ok telepítése lesz soron, amelyekkel megkezdődik a Szahara meghódítása. A következő években a gyorsan szaporodó vertikális szélkerekek mellett a napkémények építése és az áramtároló, szállító infrastruktúra megteremtése lesz a középpontban. Nagy szerepet kap az oktatás, illetve az itt termelt nyersanyagok helyi feldolgozása. A mintegy 20 éves- 12 sivatagi országot érintő programban – melynek nem titkolt egyik célja a Csád tó vízutánpótlásának biztosítása és az elsivatagosodás megállítása – a Szahara harmada, 3 millió négyzetkilométer zöldül ki és 1 millió afrikai fiatal talál állandó munkát, legalább ennyi család biztos megélhetést. A gigantikus zöld felület – melynek döntő része fatelepítéssel jön létre – kedvező hatással lesz a széndioxid kibocsátás szabályozására, gyakorlatilag megteremti a progresszív klímavédelem új nemzetközi alapjait. |