Oroszország titkos háborúi

Tipikus titkos háborút vív jelenleg Ukrajnával Oroszország. Titkossága ellenére a jegyeit jól ismerjük. Így harcoltak annak idején például Koreával, a franciákkal Algéria függetlenségéért, az összes arab-izraeli háborúban, Etiópiában, Angolában, Nicaraguában, Mozambikban, stb.

Ahogy most Kelet-Ukrajnában, úgy az elmúlt 46 alkalommal is több ezer orosz katona harcolt, sokan el is estek közülük, de titokban tevékenykedtek. Az áldozatok hozzátartozóit egyszerű módszerrel zsarolják: ha bárkinek beszélsz, nem kapsz tőlünk kártérítést. Mindeközben kényesen egyensúlyoz a propaganda. Egyrészt szükség van a társadalom támogatására, másrészt nem szabad nyílt konfliktust kezdeni. Az azzal járó káosznak nagyon nem örülnének az orosz emberek.

Nagy kérdés, hogyan folytatódhat a 47. titkos háború. Felgenhauer szerint sok múlhat azon, mi történik most júliusban és augusztusban. A kelet-ukrajnai vidékeken ugyanis kétszer lehet hatékony támadást indítani évente: nyáron, amikor már felszáradt a sár, vagy télen, amikor már megfagyott. Egyelőre nem tudni, döntött-e már Moszkva. Mindenesetre érvek és ellenérvek is vannak szép számmal.

Ha Putyin a folytatást választja, az újabb igen szigorú büntetőintézkedéseket váltana ki a Nyugatból. Ezeket pedig jó volna elkerülni. Emellett az orosz elnök többször hangsúlyozta, hogy az oroszok és az ukránok tulajdonképpen egy nép és együtt kellene élniük. Ha túlzásba viszik az ukránok bosszantását, azzal csak még jobban eltávolodnának orosz testvéreiktől.

Az idő viszont halad és az ukrán válság célját még mindig nem sikerült elérni. Egyelőre nem tűnik úgy, hogy Ukrajnát sikerülne visszatéríteni. Ráadásul a jelenlegi kijevi kormány is igen kitartó. Idővel még erősebbé válhat, és Moszkva még nehezebben boldogulna vele.

Az elemző szerint a komolyabb csapást sürgetheti a júniusi marjinkai kudarc is. Hiába próbálták nagy erőkkel bevenni a városkát a szeparatisták, mintegy ezren, az ostromot sikeresen verték vissza az ukrán erők. Mindeközben ideje volna már normalizálni a körülményeket a szakadár megyékben. Ha másért nem, hogy elmondhassák, mennyivel jobb az élet ott, mint az ukrajnaiakban. Ehhez azonban más helyi vezetőkre volna szükség.

Ugyanakkor a döntésben az orosz belpolitika is komoly tényezőnek számít. A Krím-félsziget visszacsatolása utáni eufória halványodik és egyre kevésbé mozgósítható az orosz társadalom. Ehhez hozzájárulnak még a gazdasági nehézségek és Putyinnak jelenleg nincs pénze támogatóit finanszírozni.

A külpolitika is befolyásolja a 47. titkos háborút. Irán, Szíria és különösen az Iszlám Állam ügyében közösen kell fellépnie a Nyugatnak és Oroszországnak. Barack Obama és Vlagyimir Putyin mostanában már telefonon tárgyalnak egymással. Más szinteken is folynak az egyeztetések. A kérdés most az, hova vezet a taktikázás.

Kép: Szétlőtt ház Kelet-Ukrajnában (Wikipedia)