Sarló-kalapács feszületet kapott a bolíviai elnöktől Ferenc pápa
Az ellenpápákat nem számítva a 266. és egyben első latin-amerikai egyházfő második dél-amerikai látogatása második állomásán, Bolíviában igazán rendhagyó ajándékokat kapott. El Alto repülőterére érkezvén Evo Morales rögtön egy, a kokalevelek tárolására szolgáló andoki kézműves tarisznyát aggatott Ferenc pápa nyakába. Később pedig a Szentatya legnagyobb meglepetésére a bolíviai elnök egy sarlót és kalapácsot mintázó feszülettel lepte meg vendégét.
Tény, hogy a viharos hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években Ferenc jezsuita rendtársai közül sokan a baloldali felszabadítási teológia eszméitől inspirálva tevékenyen kivették részüket az osztályharcból, azonban a szocreál feszület és a kommunista jelkép e faramuci fúziójától még a sokat látott egyházfőnek is elakadt a szava.
Amikor Evo Morales egy önéletrajzi ihletésű könyve társaságában átnyújtotta Ferencnek a feszületet, a Pontifex Maximus hebegve-habogva csak annyit tudott kinyögni zavarában, hogy „ez így nem jó”.
Tisztán történelmi szempontból egyébként Morales nem is fogott annyira mellé, hiszen a sajátos szobor a García Meza tábornok katonai diktatúrája alatt, 1980-ban meggyilkolt baloldali jezsuita szerzetes, újságíró, művész és filmrendező, Luis Espinal Camps munkájának reprodukciója. Ferenc pápa bolíviai látogatása egyik állomásaként La Paz külvárosában fel is kereste azt a helyet, ahol a forradalmi nézeteiért meggyilkolt szerzetes holtteste előkerült. A sors különös fintora, hogy Luis Espinalt alig három nappal a felszabadítási teológia másik nagyja, a salvadori Oscar Romero elleni merénylet előtt ölték meg a katonai diktatúra pribékjei.
Ferenc pápa látogatása egy emberként mozgatta meg a mélyen katolikus bolíviai társadalmat, amelyben az új-hullámos forradalmi eszmék legalább olyan jól megférnek egymás mellett, mint a katolicizmus és az őslakos hitvilág.
A Szentatya homíliáján La Pazban és Santa Cruzban is százezrek vettek részt, és Ferenc a népnek, és az Evo Morales vezette kormánynak sem okozott csalódást. A guaraní, kecsua, aymara és spanyol nyelven celebrált misén az egyházfőktől kevéssé megszokott „Munkát a munkásoknak, földet a parasztoknak!” felszólítással kezdte beszédét. Az argentin Apostolfejedelem ezek után szót emelt a kizsákmányolt néprétegek, valamint az aymara és kecsua hitvilág Földistene, a Pachamama védelméért, sőt az egyház által Amerika meghódítása során elkövetett bűnökért is bocsánatot kért.
Ferenc ecuadori és bolíviai látogatása után ma Paraguayba érkezik, ahol jezsuita elődei az 1560-as évektől 1767-ig a guaraní őslakosokat térítendő, úgynevezett „redukciókat”, azaz jezsuita missziókat hoztak létre. A pápa paraguayi látogatása azért is különös fontossággal bír, mert a dél-amerikai ország mind a mai napig húzódó agrárkonfliktusában számos jezsuita tevékeny szerepet vállalt a földnélküli parasztok társadalmi mozgalmainak szervezésében.