Sírjunk vagy nevessünk: Latin-Amerika a görög szavazás után
A görög ,,nem” Latin-Amerika egyes országaiban inkább politikai, mint gazdasági megfontolások alapján lelkes támogatásra talált: Venezuela és Argentina kormánya együtt ünnepelt a görögökkel. Brazília és Chile pedig csendes aggodalommal fogadta a hírt.
Nem véletlen: az előbbiek csak politikai szempontok szerint ítélnek, a két nagy Latin-Amerikai gazdaság viszont joggal aggódik a várható következményektől. A térség többi állama egyelőre elemzi a kialakult helyzetet.
,,A görög nép szavazata a demokrácia és a méltóság győzelme” – üdvözölte elsőként Nicolas Maduro a szavazás eredményét, és véleményéhez csatlakozott Cristina Fernández argentin államfő is. A venezuelai elnök sietett gratulálni Görögország nagykövetének Caracasban: a görög nép nemet mondott az elképesztő és megalázó feltételekre, amellyel átütemezhette volna külső adósságállományát – mondta Maduro elnök.
Ugyanakkor kevésbé hangos éljenzésre és visszhangra találtak a görög események Chilében és Brazíliában: e két ország lehet a legérintettebb a görög gazdasági válság következtében várható európai problémák miatt Latin-Amerikában. Mindkét ország gazdasága, Argentínáéval együtt, komoly mértékben függ a nyersanyagok nemzetközi piacának alakulásától és attól, hogy az euró meggyengülése szárnyaláshoz segíti a dollárt. Az erős dollár pedig kedvezőtlenül hat a latin-amerikai regionális valutákra, és persze a régió egészére.