Az utóbbi évtizedekben a szubszaharai Afrika súlya a magyar külpolitikában fokozatosan csökkent. Mára külképviseleti hálózatunk két misszióra szűkült a Szaharától délre eső régióban. Mindeközben a térség egyre inkább felértékelődik a világpolitikában, ami nem véletlen, hiszen Afrika 54 államának többségét alkotó szubszaharai országok gazdasága a világátlag feletti mértékben bővül, ezzel párhuzamosan pedig növekszik befolyásuk a nemzetközi szervezetekben.
Ennek az ellentmondásnak a feloldását célozza a magyar külpolitika „globális nyitás” koncepciója, ami a kapcsolatok dinamizálásával, proaktív módon kíván új hangsúlyt adni a szubszaharai relációnak. Ahhoz, hogy erőfeszítéseink eredményre vezessenek, kedvező gazdasági-pénzügyi háttér és erős társadalmi támogatottság is szükséges.
Magyarország érdeke a politikai és gazdasági kapcsolatfejlesztés, a felkészülés a kontinens kínálta lehetőségek megragadására, a térségért folyó versengés jövőbeni, lendületesebb szakaszára. Érdekeink és lehetőségeink arányában hazánknak is ki kell aknáznia a térségben meglévő komparatív üzleti és kulturális előnyeinket.
Ennek egyik vetülete, hogy hazánk részt vesz az EU Afrika-politikájának alakításában, megfigyelőink ott vannak az EU afrikai választási misszióiban, katonáink ENSZ zászló alatt a nemzetközi békefenntartó missziókban. Ezzel hozzájárulunk a térség demokráciáinak erősödéséhez, a régió biztonságának megszilárdításához.
A szubszaharai Afrika gazdasága az utóbbi évtizedben – a globális válság ellenére – növekszik. Ez szorosan összefügg a globalizációs folyamatokkal és az afrikai társadalmak átalakulásával. Igaz, hogy ennek forrása ma még mindig a természeti kincsek kiaknázása, és nem a magas hozzáadott értékű helyi munka.
A kontinens páratlan természeti és emberi erőforrásai növekvő érdeklődést váltanak ki a nemzetközi politikai, gazdasági és üzleti szereplők körében. Ez a kör ma már messze túlmutat a XX. század nagyhatalmain. Új erőként jelent meg Kína, Brazília, India. A nemzetközi versengés Afrika javainak felosztásáért a jövőben várhatóan még élesebbé válik.
Afrika fejlődési távlatait természeti és humán erőforrásai alapozzák meg. Globális mértékben is számottevő energiahordozók találhatók a térség országaiban (kőolaj, földgáz, uránérc), de gyémántból, aranyból és más ritkafémekből is jelentős készletekkel rendelkeznek. A nyersanyagok, ásványi kincsek óriási tartaléka mellett komoly fejlődési potenciált jelent, hogy a szubszaharai Afrikában található a még műveletlen termékeny földterületek 60%-a. A megújuló természeti erőforrások közül ki kell emelni a vizet és a napenergiát, míg a globális ökológiai egyensúly egyik meghatározó tényezőjeként a trópusi esőerdőket.
A politikai berendezkedés tekintetében 2000 óta – a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan – több ország is előrelépett a jogállamiság, a tiszta választások, az alkotmányosság irányába. Haladás történt a jó kormányzás terén is, ami javította a befektetési környezetet, a makrogazdasági irányítás színvonalát.
A gazdasági növekedés terén a kontinens országai nagymértékben kiszolgáltatottak a nemzetközi környezetnek és konjunktúrának. Ugyanakkor 2010-ben Afrika Ázsia után a második legmagasabb növekedési értéket érte el. A fejlődési dinamika tekintetében a 2001-2010 között a világgazdaság 10 leggyorsabban fejlődő gazdasága közül hat afrikai volt (Angola, Nigéria, Etiópia, Csád, Mozambik és Ruanda). Afrika világkereskedelemben elfoglalt helye mégis szerény, mindössze 2 %-a a világ kereskedelmi forgalmának. Piacaiért azonban éles verseny folyik, amiben szerepet játszik az elkövetkező évekre előrevetített 5-6 %-os gazdasági növekedés, az afrikai középosztály bővülése és ennek nyomán a fogyasztás élénkülése. A szubszaharai térség a befektetések tekintetében is kívánatos célpont, ám jellemzően ezek a bányászatot és az energetikát célozzák. A profit jelentős része távozik az országokból, mert gyakran hiányzik a megfelelő befektetési környezet és a jogbiztonság. A szubszaharai Afrikában kockázatokkal is szembe kell nézni. Ilyen kockázat például az ingatag államiság, a romló közállapotok, az etnikai és vallási feszültségek növekedése a térségben.
A „globális nyitás” stratégiájában meghirdetett céljainkat a hazai kormányzati, gazdasági és üzleti, kulturális és civil szervezetek együttműködésével érhetjük el a legnagyobb eséllyel.
Kormányzati szinten a szubszaharai Afrika biztonsága, demokratikus, gazdaságilag emelkedő, szociálisan igazságos fejlődése Magyarországnak is hosszú távú politikai, biztonsági és humanitárius érdeke. A magyar EU-elnökség alatt ismertségünk nőtt, kapcsolataink lényegesen erősödtek. Ugyanakkor az EU-elnökség és a BT kampány tanulságai is azt mutatják, hogy a szubszaharai államközi kapcsolatainkat tovább kell erősíteni. Pénzügyi lehetőségeinkkel összhangban, a magyar gazdasági érdekek és képességek felmérése alapján kell meghatározni diplomáciai téren tett lépéseinket, például új külképviseletek nyitását a térségben.
Gazdasági téren hatékonyabban kell fellépni a kereskedelmi, befektetői érdekeink képviseletében, a magyar vállalati szektorral és képviseleti szerveikkel szoros együttműködésében. Bátorítani kell a hazai nem-kormányzati szereplők – a civil szervezetek, a vállalkozók és üzletemberek, a kultúra képviselői – folyamatos tájékozódását a gazdasági, üzleti és kulturális együttműködésben rejlő lehetőségekről. Így pótlólagos finanszírozási források és új eszközök vonhatóak be az Afrikához történő közeledés előmozdítása érdekében. Hatékonyabban kell kihasználnunk az EU Afrika-politikájában való részvételből származó lehetőségeket, be kell kapcsolódnunk az uniós fejlesztési projektekbe (EDF). Folyamatosan monitorozzuk – uniós partnereink tapasztalatainak felhasználásával – a magyar KKV szektor lehetőségeit az afrikai piacokon, valamint a megbízható afrikai tőke hazai bevonásának lehetőségeit. Ösztönözzük a gazdasági érdekképviseleti és a szakmai szervezetek kapcsolatépítését afrikai partnereikkel. Fontos, hogy mindehhez alkalmazkodó, hiteles vízumpolitikát kövessünk.
Kulturális, oktatási és civil tevékenységünket is erősítenünk kell a kontinens irányában. Meg kell tennünk mindent kulturális értékeink célzott megismertetéséért, fel kell használnunk a Magyarországon végzett afrikaiak otthoni lehetőségeit, a térségben élő magyar diaszpóra által alakított társaságok, kulturális egyesületek tevékenységét. Az afrikai diákok magyarországi önköltséges képzésben való részvételét továbbra is ösztönözzük, ennek korszerű intézményi, vízumrendészeti és kulturális kereteit meg kell teremtenünk. A szubszaharai Afrika-politika tudományos megalapozása céljából segítenünk és bátorítanunk kell a hazai kutatóműhelyek munkáját, nemzetközi kiterjesztésüket. Elengedhetetlen a céljaink mellett elkötelezett szakemberek, a kutatás terén elmélyült ismeretekkel rendelkező kutatók és az afrikai kultúráért és a humanitárius ügyekért kiálló civil szervezetek bevonása ebbe a munkába.