Budapestet látni és meghalni…- marokkói szemmel Magyarországról

A Duna gyöngye nyújtja ezt a fenséges képet: két város, Buda és Pest történelmi házasságának eredményét. Történelme és adottságai arra predesztinálják, hogy több legyen egyszerű turisztikai célpontnál.

Amikor valaki Budapestre érkezik, az első dolog, ami lenyűgözi, a kék Duna meghatározó jelenléte. Lenyűgöző, fenséges és… szép. Egyik oldalon a királyi palota, a másik oldalon a magyar Parlament szép épülete. A „Duna Gyöngyének” becézett Budapest a valóságban két város, Buda és Pest egyesülése. A második történelmileg „nyugodt” alvóváros volt, míg Buda nyugtalan kereskedőváros (nyilvánvaló tévedés, felcserélte a városokat BJ.) Ez a történelmi különbözőség nem sokat változott az egyesülés után sem. Barangolni Budapesten, sétálni éjjel, bámulni a szép épületeket, beszívni a friss és édes levegőt, megcsodálni a Dunát… Mindez régi korokba röpít vissza minket, amelyekben különböző civilizációk versengtek azért, hogy elcsábítsák és megkaparintsák maguknak ezt a hatalmas, folyón nyugvó várost. A város hagyta, hogy egyik a másik után átmenjen rajta, szinte tudomást sem vett róluk, és tovább élt, anélkül, hogy figyelemmel kísérte volna háborúikat és versengésüket. Végül a város továbbra is él, és ellenáll. Éjszaka a várost nagyon okosan megvilágítják. A hidak és a középületek valóságos művészeti tárgyakká változnak. Valóban, Budapest éjszaka sokkal jobban néz ki. Keskeny utcái, gyönyörű lámpái, fenséges és lenyűgöző kikötői elvarázsolnak. Itt a politikusok és a polgárok igen büszkék az őket alkotó és gazdagító, azonosságukat meghatározó különféleségére, a keleti és nyugati értékek elegyére. Az oroszok jártak itt, a törökök, és sok más civilizáció. Ma a volt ország nagy része nem tartozik az országhoz: a történelmi magyar Királyság kétharmad részét elvesztette s ezzel lehetőség nyílt Szlovákia és Horvátország megalakulására, Erdélyt Romániához csatolták. Ezt új földrajzot a magyarok bizonyos keserű szájízzel figyelik, dokan úgy érzikl, mintha önmaguk egy részétől fosztották volna meg őket. Az amerikai gyorséttermek jelenléte igen meghatározó. Ez azt jelenti, hogy egy olyan nemzetről van szó, amelyik ezzel bosszulja meg a hosszú szovjet jelenlétet, és így ünnepli a kommunizmus elleni „bársonyos forradalmát”? A képtárak, múzeumok, kulturális intézmények és színházak, a mindenütt megtalálható köztéri szobrok kellemes, emberi és művészi jelleget kölcsönöznek a városnak. 

Algéria és Tunézia lehagy minket!

Bizonyos idő óta Marokkó és Magyarország megpróbálja erősíteni kapcsolatait, diplomáciai, turisztikai, gazdasági és kulturális területen. A jó szándék megvan, a megvalósítás lassú. Nemrégiben magyar parlamenti delegáció járt Marokkóban, ahol a marokkói kormány illetékesei fogadták őket. 2010-ben az akkori marokkói külgazdasági miniszter Abdellatif Maâzouz, a Magyar Köztársaság Nemzetgazdasági Minisztériuma helyettes államtitkára és a CGEM (akkori) elnöke, Mohamed Horani jelenlétében megalakult a Magyar-Marokkói Üzleti Tanács (CAMH). Az Üzleti Tanács magyar elnöke Balogh Sándor úr. Célja, az árucsere-forgalom és az üzleti kapcsolatok fejlesztése a két ország között, főleg a húzó ágazatokban, mint például az energia, elektromos ipar, turizmus, élelmiszeripar, autóipar, szállítás, oktatás és a vegyipar. Egymás nem ismerése, az üzleti vízumok kiadási nehézségei és a két ország közötti közvetlen légi kapcsolat hiánya nem könnyíti meg az együttműködést. Jelenleg Magyarország és Marokkó között az árucsere forgalom volumene 120 millió euró, a 90-es évek 60 milliós forgalmával szemben. Az import/export volumene igen alacsony összehasonlítva például az Algériával vagy Tunéziával lebonyolított forgalommal! Ezzel együtt, Marokkó Magyarország 4. partnere Afrikában. A marokkói közösség Magyarországon szintén nem meghatározó és Rabat budapesti Nagykövetsége szerint nem haladja meg a 150 főt. Ez azonban nem akadályozza Nouredine Benomar marokkói nagykövetet és munkatársait, hogy a királyság jelenlétét biztosítsák Magyarországon (filmek, konyhaművészet…) A nagykövet számára a kis gazdasági lépések és a kulturális diplomácia lehetnek igen hatékony eszközök a jelentősebb partneri kapcsolatok fejlesztéséhez.

Parlament a vízen

Az országnak 10 millió állampolgára van, a kormányának 8 minisztere! Ami a parlamenti képviselőket illeti: a szép épület a Duna partján kevesebb, mint 400 képviselőnek ad otthont, 5 politikai párthoz tartoznak. Az országban összesen tíz jelentős politikai párt van, a 90-es évek mintegy 50 pártjához képest. A legfontosabb párt a legutóbbi választásokon 68% szavazatot szerzett, 54%-os részvétel mellett. Nincs szükség tehát vegyes koalícióra. A képviselők javadalmazása változó, és maximum 2000 eurót érhet el. Az üléseken kötelező a részvétel, a távollévők büntetést fizetnek. A 110 évvel ezelőtt épített gyönyörű parlamenti épület az egyik legrégibb, parlament céljára készült épület!  Fenséges és elbűvölő építmény a kék Duna partján. Itt nem tüntetnek a diplomás munkanélküliek, a volt ellenállók, hacsak a tüntetők nem szerelkeznek fel hajókkal és vitorlásokkal.

SANAA EL AJI