Ferenc pápán nem múlik a kolumbiai béke

A ajánlat soha nem volt még ilyen időszertű.  A múlt hét végén a FARC egyik alakulata tajtaütött a katonák eg csoportján és három embert megölt. Ez volt az első gerillák által kezdeményezett támadás azóta, hogy a hadsereg akciói miatt a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (RAFC) szervezet felmondta az általa korábban meghirdetett egyoldalú tűzszünetet. A kormány erre nem volt hajlandó.

A havannai tárgyalások a gerillák és a kolumbiai kormány képviselői egy mintegy ötven éves belső polgárháborúra igyekeznek pontot tenni és megoldást találni a vitatott kérdésekre. A  hatpontos béketerv egyik fontos, immár harmadik pontjáról még tavaly sikerült megállapodni, de azóta nem történt előrelépés.   Eddig sikerült dűlőre jutniuk az agrárreformról és a FARC politikai szerepvállalásáról, de ezek a megállapodások csak akkor lépnek életbe, ha sikerült konszenzusra jutni a béketerv összes, hat pontjában. A harmadik kulcskérdés a droggal kapcsolatos helyzet rendezése: a megállapodás értelmében a FARC felszámolja kapcsolatait a kábítószer-maffiával és közreműködik a kormánnyal a gerillák tömegbázisát adó, kokatermesztéssel is foglalkozó parasztok új, alternatív termények felé kalauzolásában.

Amint az várható volt a kormány cserébe kötelezettséget vállal arra, hogy felhagy az ültetvények légi úton történő irtásával, amely egyrészt rendkívüli mértékben károsítja az őserdőt, nem is túl hatékony. A kormány koncessziója egyébként inkább afféle látszatintézkedés, mivel a permetezéssel már 2012-ben egyszer felhagyott a légierő, és februárban csak azért indultak újra az akciók, hogy most májusban legyen miből engedniük a FARC-nak.

A folyamat akkor került alapvetően veszélybe, amikor májusban a kormányerők bombázása megölt 26 FARC-gerillák. A szervezet erre mondta fel az egyoldalú tűzszünetet. A  katonai lépések nem tettek   jót a Havannában folyó béketárgyalásoknak és ezért is kérte a vatikáni magánlátogatáson tartózkodó Juan Manuel Santos  elnök a pápa támogatását.