Amerikai katonákat a Baltikumba

Egy-egy amerikai század állomásozna a terv szerint Észtországban, Lettországban és Litvániában. Ezek létszáma 150 katona. A balti államok a Szovjetunió részei voltak, és az ukrajnai válság óta félnek attól, hogy Moszkva őket is fenyegeti. Észtországban és Lettországban jelentős számú orosz kisebbség él.
A Pentagon tervei szerint egy zászlóalj /750 fő / és jelentős mennyiségű nehéz fegyverzet biztosítana megfelelő amerikai katonai jelenlétet Lengyelországban, Romániában és esetleg Magyarországon. Putyin orosz elnök többször is cáfolta, hogy Moszkvának tervei lennének azokkal az államokkal kapcsolatban, melyek egykor a Varsói Szerződés részei voltak. Ukrajnában Oroszország támogatja az orosz szeparatistákat, és az orosz többségű Krím félsziget- népszavazás után- csatlakozott Oroszországhoz. Mindez aggodalommal tölti el azokat az európai államokat, melyek nemrég csatlakoztak a NATO-hoz. Az észak atlanti szerződés garantálja, hogy a szövetségesek bármely tagállam elleni katonai akciót úgy tekintenek mintha őket érte volna támadás.
Ashton Carter védelmi miniszter még nem hagyta jóvá a Pentagon elképzelését- írja a New York Times. John Kerry amerikai külügyminiszter nemrég Szocsiban találkozott az orosz vezetőkkel. Az nem derült ki pontosan, hogy miről tárgyaltak, de az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta: figyelembe veszik Moszkva biztonsági érdekeit, és számítanak Oroszországra a terrorizmus ellenes harcban. Ilyen körülmények között kell Obama amerikai elnöknek döntenie arról, hogy hány amerikai katonát küld a Baltikumba illetve Közép és Kelet Európába a szövetséges államok megnyugtatására.