Az orosz katonák életét féltette Putyin előtt mondott beszédében egy orosz rendező

Alekszandr Szokurov a moszkvai Kremlben pénteken, Oroszország napján, a nemzeti ünnepen tartott rendezvényen azt mondta: “Tulajdonképpen ma ünnep van, de a lelkem háborog. Hazánk nehéz, kemény úton jár. Senki sem tudja, mi vár ránk. Szeretném arra kérni az Istent, hogy mentsen meg bennünket a hibáktól és védje meg a katonáinkat, tisztjeinket, az életüket, s nálunk minden emberséges módon történjen”.

A Rosszija 24 állami hírtelevízió élőben közvetítette a Kreml György-termében rendezett kitüntetési ünnepséget. A felvételen látható, hogy Vlagyimir Putyin megőrizte hidegvérét, de figyelmesen hallgatta a rendezőt. A vendégek között az első sorban az orosz hatalom legfőbb képviselői között Jurij Csajka legfőbb ügyész, Szergej Ivanov, a Kreml hivatalvezetője, Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházának elnöke és Dmitrij Medvegyev kormányfő foglalt helyet. Ott volt Kirill orosz ortodox pátriárka is.
A többszörös állami díjas és külföldön is elismert orosz rendező ugyan sem az ünnepi rendezvényen, sem később nem magyarázta meg, miért félti az orosz katonák életét, de mint a Moszkovszkij Komszomolec című orosz bulvárlap tudósítója megjegyezte: “mindenki tudta, mire utalt a rendező, de mindannyian rezzenéstelen arccal hallgatták őt”.
A cikkíró a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktusra és abban Oroszország szerepére gondolhatott. Kijev és a nyugati államok biztosak abban, hogy Moszkva nem csak politikai támogatást nyújt a donyec-medencei szakadároknak, hanem fegyverekkel és katonákkal is támogatja azokat. Utóbbiak haláláról több beszámolót készítettek orosz ellenzéki és jogvédő szervezetek. A Kreml minden ilyen állítást visszautasít.
Vlagyimir Tolsztoj, az orosz államfő tanácsadója a kitüntetést odaítélését indokolva Szokurovot olyan embernek jellemezte, aki nem csak szakmai, de erkölcsi tekintéllyel is rendelkezik Oroszországban. Nem köt kompromisszumokat, egyenes, képes arra, hogy megvédje álláspontját.
Szokurov tavaly júniusban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Kinotavr elnevezésű oroszországi filmfesztiválon a börtönbe zárt fiatalok, közöttük is a politikai foglyok szabadon bocsátásáért emelt szót, és azt is közölte, hogy Oroszország “nem teljesen egészséges”. A rendező emellett a demokrácia megvédése mellett szállt síkra.
Oroszország napját 2002 óta ünneplik. Az akkor még Szovjetunióhoz tartozó ország parlamentje 1990. június 12-én határozatot fogadott el az ország függetlenségéről. 1991-ben a Szovjetunió széthullott. Borisz Jelcin, az első szabadon választott orosz elnök 1998-ban javasolta június 12-ét Oroszország napjának, majd 2002-ben a munka törvénykönyve is ünnepnek nyilvánította ezt a napot.
Ilyenkor országszerte koncerteket, utcai vigasságokat tartanak Oroszország napján. A Vörös téren neves közéleti személyiségek, színészek, űrhajósok fognak felszólalni és hitet tenni hazafiasságuk mellett, amely a nemzeti ünnep központi témája.
Vlagyimir Putyin a Kremlben, az Állami Díjak átadását megelőző beszédében arról beszélt, hogy a hazafiasság eszméje annyira elmélyült és erős az orosz társadalomban, hogy senkinek  soha sem sikerült “átkódolnia” Oroszországot. Az orosz államfő szerint országa 25 év alatt “sikeres áttörést valósított meg a demokrácia és a piacgazdaság útján, modern, nyitott és szabad államként erősödött meg”.