Amerika megvéd az oroszok ellen
Több mint egy évvel az ukrajnai fegyveres konfliktus kitörése után az Egyesült Államokban magasabb a hajlandóság az Oroszországgal szomszédos NATO-tagországok megvédésére támadás esetén, mint a szövetség nagyobb nyugat-európai tagállamaiban – derült ki az amerikai Pew Kutatóközpont szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.
A felmérést ismertető napilap, a The Washington Post szerint az eredmény éles megvilágításba helyezte Oroszország NATO-szomszédjainak azzal kapcsolatos félelmét, hogy a szövetség esetleg nem áll készen a próbatételre.
Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a válaszadók kevesebb mint fele támogatta, hogy katonai erővel védelmezzék meg az érintett NATO-szövetségeseket, ha azok komoly katonai konfliktusba keverednének Oroszországgal, miközben Moszkva és a Nyugat viszonya a hidegháború óta nem volt ilyen feszült. A lap rámutatott, hogy a volt keleti tömbnek a NATO-ba 2004-ben belépett tagállamai régóta hangoztatják azzal kapcsolatos aggályaikat, hogy partnereik nem sietnének segítségükre a bajban, miközben az oroszok folyamatosan figyelemmel kísérik a NATO készültségét.
A három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – valamint Lengyelország az ukrán konfliktus kezdete óta megnövelte katonai kiadásait. A térségben a szövetséges erők, köztük 600 amerikai katona, rotációban sorozatos hadgyakorlatokon vesznek részt.
A nyolc országban (a fentebb említetteken kívül Lengyelországban és Kanadában) elvégzett Pew-felmérés szerint az Egyesült Államok áll ki a legnyíltabban a szövetségesek megvédése mellett, ott a válaszadók 56 százaléka támogatja és 37 százaléka ellenezi a katonai erő alkalmazását.
Az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon vezető szerepet vállaló Németország lakossága a legszkeptikusabb a katonai válasszal kapcsolatban: ott csak 38 százalék támogatja és 58 százalék ellenzi.
A lap kitért az amerikai tisztségviselők gyakorta hangoztatott panaszára is, miszerint az európaiak, miközben haszonélvezői az amerikai védelmi ernyőnek, többségükben nem teljesítik a katonai kiadásoknak a NATO szabályai által megszabott szintjét: a hazai össztermék (GDP) legalább 2 százalékát csak Nagy-Britanniában, Görögországban és Észtországban fordítják védelemre.
Az Oroszországgal szembeni katonai fellépés támogatottságát az amerikai válaszadók esetén a pártszimpátia is befolyásolja: a republikánusokat pártolók közül 69, a demokratákkal rokonszenvezők közül 47 százalék ért vele egyet.
Az Egyesült Államokban csekély, 46-43 százalék arányú többségben vannak azok, akik támogatnák az ukrán hadsereg felfegyverzését. Európában a lengyelek fele lenne híve ennek a megoldásnak, de Németországban csak 19 százalék. Ukrajna NATO-tagságának támogatottsága Kanadában a legmagasabb (65 százalék) és Olaszországban a legalacsonyabb (35 százalék). Európában a lengyelek pártolják leginkább az ukránok belépését a szövetségbe (59 százalék). Az ukrán EU-tagság esetében is nagy a szórás: Spanyolországban 65 százalék pártolja, Itáliában azonban csak 37 százalék.
A legnagyobb összhang a felmérésbe bevont országok között az Ukrajnának nyújtott gazdasági támogatás kérdésében van: a nagyátlag szerint ezt 70 százalék támogatja. Ebben a kérdésben a leglelkesebbek a lengyelek és spanyolok voltak, egyaránt 77 százalékkal, a legszkeptikusabbak pedig az olaszok, 44 százalékkal.
A Pew Oroszországban és Ukrajnában is vizsgálódott. Megállapította: annak ellenére, hogy szavakban a Kreml és a kelet-ukrajnai lázadók is egyetértenek azzal, hogy a keleti megyéknek továbbra is Ukrajnához kell tartozniuk, az orosz lakosságnak ezt csak az egyharmada fogadja el. Az oroszországi válaszadók 59 százaléka szerint a fellázadt területeknek el kellene szakadniuk Ukrajnától, és 24 százalék szerint Oroszország részévé kellene válniuk.
Az oroszoknak ma már csak 31 százaléka tekint pozitívan az Európai Unióra és 15 százaléka az Egyesült Államokra. Tavalyelőtt az EU-t még 63, Amerikát pedig 50 százalék ítélte meg kedvezően.
Ukrajnában a felmérés a tavaly májusi elnökválasztáson már az első fordulóban diadalmaskodó Petro Porosenko népszerűségének hanyatlását regisztrálta. A kutatás szerint az ukránok 43 százaléka ellenzi és csak a harmaduk támogatja általánosságban Porosenko politikáját. Egyes politikai részterületeken ennél is magasabb az elnök irányvonalának elutasítottsága: a kelet-ukrajnai konfliktust és az ukrán-orosz viszonyt egyaránt 57-57 százalék szerint kezeli helytelenül az elnök, a korrupció elleni harc területén 61 százalék, a gazdaság irányításában pedig 62 százalék szerint nyújt rossz teljesítményt.
Fotó: Europress AFP Images