Ghánának kiváló adottságai lennének, azonban kevesen tanulnak meg úszni és még kevesebben űznek vizes sportokat. A Ghánai Úszószövetség ezért az accrai Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központot (HTCC) kérte fel, hogy Magyarország bábáskodjon a nyugat-afrikai ország vízilabda sportjának születésében. Az együttműködés elindításának tiszteletére rendezett ünnepségen jelen volt Németh Zsolt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Elvis Afriye Ankrah, a Ghánai Köztársaság Ifjúsági és sportminisztere, és Hanna Tetteh, a nyugat-afrikai ország külügyminisztere. (Róla majd kicsit később, mert ő is fontos és érdekes szereplője a ghánai-magyar kapcsolatoknak.)
Benedek Tibor a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya video üzenetben kívánt sok sikert az új afrikai sporttársaknak. Ibrahim Dakka a ghánai vízilabda-válogatott kapitánya reméli, hogy az együttműködés keretében, hamarosan magyar edzők, szakemberek segítik a ghánai sport fejlődését.
A ghánai sajtó a vízipóló-diplomácián túl Németh Zsoltot idézi, aki a két ország közötti kapcsolatok elmélyítésének fontosságáról beszélt. Egyebek között arról, hogy újra meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy ghánai diákok magyarországi egyetemeken tanulhassanak. Korábban, még a szocializmus idején erre volt példa és sok, ma már fontos tisztséget betöltő ghánai emlékszik vissza szívesen Magyarországra. És ami még talán ennél is fontosabb, van egy egészen különleges kapcsolódási pont a két ország között.
Martonyi János tavaly júniusban fogadta a Budapest Afrika Fórum vendégeként hazánkban tartózkodó Hanna Tetteh magyar származású ghánai külügyminiszter asszonyt. A magyar külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy hosszú idő után ez az első magas szintű látogatás a két ország között. Jelezte, hogy Magyarország kiemelt partnerként kívánja kezelni Ghánát, amely a térség legstabilabb demokráciája, egyben az olajexport révén az egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága. Tetteh asszony – akinek édesanyja magyar – szólt arról, hogy nem csupán ghánai külügyminiszterként, hanem ghánai–magyar emberként különösen elkötelezett kétoldalú kapcsolataink fejlesztése mellett. Szorgalmazta, hogy a kultúra és oktatás területe mellett Magyarország exporthitelekkel is támogassa a vállalatok piacra jutási esélyeit Afrikában. Hangsúlyozta, hogy a magyar áruk versenyképességét jó minőségük és kedvező áruk alapozhatja meg.
Vértessy Sándor felvétele a kormany.hu-ról a júniusi találkozón készült
Az első lépések azóta megtörténtek, megnyílt a Magyar Kereskedelmi és Kulturális központ Ghánában. Az accrai HTCC is abba a hálózatba illeszkedik be, amely a magyar üzletemberek, cégek afrikai piacra jutását hivatott megkönnyíteni. Hasonló Magyar Ház működik már Rabatban, Kampalában és továbbiak megnyitását tervezik még idén a kontinensen-mondta az ötletgazda, Balogh Sándor, az Afrikai-Magyar Egyesület elnöke.
Hanna Tetteh ghánai külügyminiszter és Balogh Sándor, az AHU elnöke az accrai ünnepségen
A folytatás sem várat sokáig magára, Alhaji Inusah Fuseini, a természeti erőforrások minisztere vezetésével a közeljövőben komoly üzletember-küldöttség látogat Magyarországra. A cél egyértelmű: továbbmenni azon az úton, amelyet a vízipóló-diplomácia megnyitott.