Kék robotmacska hozza közelebb egymáshoz Japánt és Kínát

A Stand By Me Doraemon 3D-s animációs film egy kék robotmacskáról. A történet Doraemon (nyersfordításban „elkóborolt”) körül forog, aki mára Japán egyik legismertebb szimbóluma lett. A 22. századból visszautazik az időben, hogy segítse a kamasz Nobi Nobitát. Az 1969-ben indult mangasorozat az egyik első olyan  volt, amely nemcsak Japánban vált ismertté, hanem felbukkant a világ más tájain is: mára körülbelül 200 millió példányt adtak el belőle. Erről a kék macskáról az első egész estés film tavaly készült el, és azonnal nagy népszerűségre tett szert Japánban, még a legtöbb szakmai kritika is dicsérte az alkotást.

A film előzetese

De az anime-rajongók szerte a világban is örömmel fogadták a kék robotmacska filmvászonra vitt történetét. Ám a Stand By Me Doraemon legnagyobb és egyben legváratlanabb sikerét Kínában aratta. A kínai hatóságok több hónapot vártak azzal, hogy a mozikba engedjék, de aztán szinte azonnal letaszította a trónjáról az addig első helyet elfoglaló Avengers című amerikai filmet, és alig négy nap leforgása alatt 38 millió dollárnyi bevételt hozott. Egymás után dönti meg a rekordokat a hatalmas kelet-ázsiai országban: most a legsikeresebb külföldi filmnek és a legjobb animációs alkotásnak számít, a nagyvárosok és a kisebb települések mozijaiban egyaránt vetítik.

Ám leginkább amiatt figyelemre méltó a Stand By Me Doraemon sikere, mert évtizedek óta nem örvendett ennyire nagy népszerűségnek japán film vagy animációs sorozat Kínában. A szigetországban készült alkotások ugyanis gyakran áldozatául estek a politikának és a nemzetközi viszonyoknak. Kínai aktivisták gyakran bojkottálták a japán filmeket, egy-egy eldurvuló vita után nem engedték levetíteni azokat a mozikban. Sőt, külön Japán-ellenes hekkercsoportok alakultak, ezek még az interneten is elérhetetlenné tették a japán filmek letöltését. A két ország lakossága közti viszony annyira elmérgesedett, hogy egy 2014-es  felmérés szerint a megkérdezett kínaiak 86 százaléka kedvezőtlenül vélekedik Japánról, akárcsak a japánok 93 százaléka a kínaiakról.

A The Diplomat szerint a japán film sikere kihathat a japán-kínai kapcsolatokra, és egyfajta olvadást indíthat el. Ráadásul sokkal többet javíthat a két ország viszonyán, mint a tavaly novemberi – azóta meglehetősen cikinek tartott – Hszi Csin-ping és Abe Shinzo kézfogás. A kék robotmacska ugyanis nem esett áldozatául a japán-kínai ellentétnek. Egész kínai generációk nőttek fel Doraemon-on, népszerűsége és kultusza szinte töretlen a hatalmas kelet-ázsiai országban, gyakran rendeznek kiállításokat, felvonulásokat, de még Doraemon-szépségversenyeket is az országban.

Bár azért azt hozzá kell tennünk, hogy a kínai kormánypárti sajtó szinte azonnal lecsapott a Doraemon sikerére.  A Global Times például azt írta, hogy „vigyáznunk kell, nehogy a macska átvegye az irányítást a kínaiak elméje felett”, de ezen a legtöbb kínai fiatal csak nevet. Mindenesetre az kétségtelen, hogy mára a kék robotmacska Tokió kulturális expanziójának egyik szimbóluma lett: 2008-ban Masahiko Komura egykori japán külügyminiszter „Japán első anime- nagykövetének” nevezte ki Doraemon-t.

A képek forrása: Europress/AFP