Húspecsétes háború, marha nagy vita
Egy csatát elvesztett az USA, de a húsháborúnak még nincs vége. A Világkereskedelmi Szervezet szerint Kanada és Mexikó jogosan kifogásolja az amerikai húscímkézési törvényt.
Az Egyesült Államokban 2009-ben lépett életbe a hústermékek eredetének feltüntetését előíró törvény. Ennek értelmében egy New York-i hentesüzletben vagy a szupermarketben minden hústerméken fel kell tüntetni, honnan származik, hol vágták le az állatot. Tehát a mexikói vagy a kanadai marha vagy serét húson ott volt a címke: Mexikóban, Kanadában született és ott is vágták le. Az amerikaiak szerint a fogyasztókat informálni kell a termék eredetéről. Az amerikai piacra óriási mennyiségben húst szállító Mexikó és Kanada viszont úgy vélte, hogy sunyi megkülönböztetésről van szó, hiszen a hazai fogyasztók a címkéket látva inkább Made in USA húst vásárolnak. És a forgalmat jelző számok igazolták is őket. Egyre kevesebb húst adnak el Amerikában, Kanada közölte is, hogy marhatenyésztőit évente egy milliárd dolláros veszteség éri. Mexikó nem tett közzé adatokat, de ott is nagy veszteségről beszéltek. Sőt szankciókat is kilátásba helyeztek például az amerikai bor, csokoládé vagy ketchup ellen. És persze az amerikai marha és sertéshús megvámolásával is fenyegetőztek. De először a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) fordultak. Hosszú és több lépcsős mérlegelés után a WTO Mexikónak és Kanadának adott igazat. De az USA törvényhozása nem egységes. A republikánusok azonnal eltörölnék az eredet megjelölést, a demokraták fenntartanák, és úgy vélik, hogy ez a WTO döntés még nem végleges és fellebbezni akarnak. Mexikó és Kanada viszont most tüzelésre kész állapotba hozta fegyvereit a megtorló csapásra: készen áll a listája azoknak az az amerikai termékeknek, amelyekre büntető vámot vetnek ki, ha marad a hústermékek eredetét feltüntető címke. Fotó:AFP