Reneszánszát éli a zoroasztrizmus Észak-Irakban?

A jó és a rossz örökös harca 

A cikk elején fontos pár mondatban bemutatni a világ egyik legrégebbi és legrejtélyesebb vallását: a zoroasztrizmust. A mazdaizmus – a zoroasztrizmus másik elterjedt megnevezése -kr.e. 9 században jelent meg a mai Irán területén és “olvadt össze” a kurd származású Zarathustra (görög változatban Zoroaszter) próféta tanaival valamikor a kr.e. hatodik század derekán. A vallás egyaránt tartalmaz monoteista és dualista jellegzetességeket, vagyis felfogásuk és hitük szerint a világ a jó és a rossz örökös harcából áll, és minden ember szabad akaratának döntése, hogy melyik oldalt választja. A szent könyvük az Aveszta, és óiráni (avesztai) nyelven maradt fenn.

Az iszlám hódításai kezdetén még megtűrték a zoroasztrizmust, sőt akárcsak a keresztények és a zsidók mentességet és védelmet kaptak, ha befizették a különadót (dzsízját). Ugyanakkor gyakran vádolták őket bálványimádattal (a “szent tüzek” tisztelete) és politeizmussal (halhatatlan szenteknek nevezett éteri lények), ezért Indiába menekültek az üldözés elől a VIII század és a X. század között. Iránban ma elismert és hivatalos vallás a zoroasztrizmus, a párszik (ahogyan néha nevezik őket) szabadon gyakorolhatják a vallásukat és egy képviselőt is delegálhatnak az iráni parlamentbe, jelenleg Esfandiar Ekhtiari tölti be ezt a tisztséget. A világon körülbelül 200 000-en követik a zoroasztrizmust, a 2012-es népszámlálási adatok szerint  ebből 25,271-en élnek Iránban.

Hamvaiból feltámadva

Május 1-én több kurd településen olyan ünnepségeket rendeztek a kurdok, amire több mint ezer év óta nem volt példa: színes öveket csatoltak fel férfiak és nők, óperzsa nyelven énekeltek, egy nagy tűz mellett táncoltak fehér ruhában és többször kijelentették, hogy követik Ahura Mazdá prófétája (vagyis Zarathustra) tanait. A ceremóniák a zoroasztrizmus jegyeit hordozták és ráirányították a figyelmet erre a majdnem teljesen eltűnt vallásra. A hívők bejelentették, hogy az elkövetkező hetekben hasonló rendezvényeket fognak tartani szerte Észak-Irakban, a kurdok által lakott területeken. Megvannak hozzá a saját szervezeteik, internetes aktivistáik és „egyházuk” is, ami segítheti az “expanziójukat”.

A zarathusztriánusoknak célja nemcsak a hívők számának a növelése: gyakran találkoznak kurd politikusokkal és köztisztviselőkkel, s igyekeznek őket meggyőzni arról, hogy “vegyék be a zoroasztrizmust a hivatalos vallások közé”. Így egész Kurdisztánban – vagy akár Irakban – mindenki szabadon gyakorolhatja a zoroasztrizmust, a hívőknek nem kellene tartaniuk az állami retorzióktól és a hatóságok megvédik őket a szélsőségesek csoportok esetleges támadásaitól.

Ezenfelül a zarathusztriánusok engedélyt kértek az Erbílben székelő autonóm kurd régiót irányító egységkormánytól arra, hogy tizenkét templomot építhessenek szerte Észak-Irakban. Ezek az ún. tűztemplomok, ahol a szent tüzet őrzik a hívők és ide járnak imádkozni. Viszont mivel a tűzoltárokon mutatják be az áldozatokat az égi tűznek, ezért egy-két iszlám irányzat – például a szalafiták – bálványimádónak tartják őket.

Újdonság érzése

Pontos számok egyelőre nem állnak rendelkezésre – a kurd párszik szándékosan titokban tartják és nem kötelesek “nyíltan megvallani” a hitüket – de szerintük folyamatosan növekedik a hívők száma. A papjaik úgy gondolják, hogy ha  a kurdok minél többet tudnak meg Zarathustra tanairól, akkor annál többen fognak áttérni a zoroasztrizmusra.

“Ez a vallás vissza fogja állítani a kurdok igazi vallását és kultúráját” – nyilatkozta Lukman al-Háj Karím a Zoroasztrizmus szervezet vezetője a The Daily Beastnek. Szerinte ez sokkal inkább “kurdos“, mint bármelyik másik vallás, mert itt az etnikai identitás előbbre való a vallási hovatartozásnál. Ráadásul az ISIS elleni harcot könnyen lehetne „integrálni” a zoroasztrizmusba is, hiszen azok a terroristák tökéletesen megtestesítik Ahriman (A Gonosz szellem) erőit, akik csak pusztítanak, gyilkolnak és embereket hajtanak rabszolgaságba.

“Már a kurdok sem tudják, hogy melyik iszlám irányzat, doktrína vagy fatva szerint éljenek, mivel a vallástudósok gyakran hoznak olyan döntéseket, amelyek ellentmondásokkal terhesek” –

ezt a kurd vallásügyi minisztérium szóvivője mondta. Úgy vélte, hogy a zoroasztrizmus iránti érdeklődés oka, hogy a kurdok valamiféle “megfelelő alternatívát keresnek” a regionális instabilitással, a szunnita-síita ellentéttel és a szélsőséges eszmék terjedésével szemben. “A zoroasztrizmus jelszavai, gondolatai és eszméi gyakran megegyeznek a liberális és nacionalista kurdok elveivel. Ez sok fiatal számára nagyon csábító lehet”. – tette hozzá a szóvivő.

Természetesen azonnal elkezdődtek a találgatások az iraki sajtóban és az interneten, hogy vajon mi lenne a következménye annak, ha valóban megerősödne a zoroasztrizmus és “feltámadna a hamvaiból”. Mi lesz, ha az iraki kurdok nagy része felveszi a vallást? Vajon a zoroasztrizmus mennyire lehet megosztó tényező a kurdok között? Vajon ha ismét fizetnék a különadót, mentességet kapnának?

A képek forrása: Europress/AFP