Mennyi lesz az annyi? Olajár és történelem

Ezúttal az AFP hírügynökség készített körképet az olajpiac várható alakulásáról. Ha a dátum nem különbözne, azt hihetnénk, hogy egy tavaly október végi anyagot másoltak le. Akkor is az volt a kérdés, hajlandó-e az OPEC csökkenteni termelését elősegítve ezzel az áremelkedést. Persze az OPEC nem egy „egységes valami”. Tucatnyi tagállama közül négy a meghatározó: Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait. Ők termelik meg az OPEC által piacra dobott olaj kétharmadát, tehát az ő szavuk a döntő. A kevesebbet termelő államok, Venezuela, Irán vagy Algéria nagy nehézségekkel küzd az alacsony ár miatt, de hát ők az OPEC-ben csak epizódszereplők. És a főszerepet játszó nagy négyes ma ugyanolyan egységesnek tűnik, mint fél éve. Számukra a döntő a világ olajpiacán való részesedés megőrzése. Elviselik a bevételcsökkenést, mert olcsón termelnek, és kolosszális valutatartalékaik vannak. Továbbá közös a stratégiai cél, az amerikai palaolaj termelés gazdaságtalanná tétele. Ez rövidtávon sikerült, hiszen a drága, nem hagyományos amerikai termelés valóban veszteséges lett, sok palaolaj lelőhelyen leállt a kitermelés. Mindezek alapján az AFP által megkérdezett szaúdi, kuvaiti és emírségekbeli szakértők úgy vélik, hogy a júniusi OPEC ülésen marad a termelési kvóta. Azaz a 30 millió hordós napi produktum, amit még ráadásul rugalmasan is értelmeznek. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint ugyanis, az OPEC tényleges termelése több, mint 31 millió hordó naponta. És csak akkor lennének hajlandók csökkenteni a termelést, ha erre az OPEC-en kívüliek is készek. De ez számukra, például Oroszország számára rövidtávon öngyilkosság lenne, tehát semmilyen érdemi változás nem várható az olajpiacon. Eseti tényezők hatására némileg nőhet és nőtt is az ár, most hatvan-hatvanöt dollár között van, de a jelek szerint tényleg érvényes az a szakértői becslés, hogy hosszú időre el kell felejteni a száz dolláros árat, holott nagyjából egy éve, még ennyibe került egy hordónyi olaj.  Fotó:AFP