Májusi konferencia a szubszaharai kihívásokról

Szociális érzékenységről is árulkodó beszédet mondott az afrikai körútján lévő Christine Lagarde. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója Maliban vendégeskedett a múlt hét utolsó napjaiban, ott adott elő egyebek között arról, hogy a vendéglátó országban, ahol szintén komoly válságkövetkezett be, megelőzőleg tíz éven át robosztus – a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unió 3,9 százalékos gyarapodását jócskán meghaladó – gazdasági növekedést, évi átlagban 5,5 százalékos ütemet mértek. Ennek a folyamatnak volt a velejárója, hogy lényegesen javulhatott az iskolázottság, sokkal több gyereket írattak be, mint a korábbi időszakban, megduplázódott a fiatalok körében az írástudás, a csecsemőhalandóság a felére csökkent, látványosan tudták mérsékelni a szegénységet. Az IMF-vezérigazgató a napjainkra utalva újfent a növekedést és a munkahelyteremtést emelte ki fontos teendőként, illetve azt, hogy a szegénység a növekedésre alapozva továbbra is csökkentendő. A globális folyamatok felvázolása mellett a szubszaharai Afrika vélhetően 6 százalékot elérő 2014-es bővülését – és az azzal együtt figyelembe veendő kockázatokat –külön is részletezte Lagarde asszony. Ez utóbbin a feltörekvő országoknak kárt okozni képes csökkenő keresletet, kedvezőtlen nyersanyag-árakat és a növekvő finanszírozási költségeket értette. Egyelőre az biztos, hogy májusban az összes érdeklődő szubszaharai ország számára az IMF a mozambiki kormánnyal konferenciát szervez a kontinens előtt álló gazdasági kihívások elemzésére, a megoldás keresésére. Az IMF-vezérigazgató Malinak címezve néhány javaslatot külön is megfogalmazott. Így azt, hogy célszerű a hatalmas természeti vagyont a mainál jobban kihasználni, illetve a mezőgazdasági potenciálra több energiát fordítani. Ugyanis az igen nagy megműveletlen terület – megfelelő öntözéssel – sokkal több embert lenne képes eltartani.