A Magyar Külügyi Intézetben (MKI) tartott tanácskozáson Hettyey András, az MKI tudományos munkatársa az MTI beszámolója szerint kiemelte: az afrikai fejlődés látszik a gazdasági mutatókon, az oktatásban részt vevők számának, a születéskor várható élettartamnak, sőt a mobiltelefonok számának emelkedésén is. Ugyanakkor a konfliktusok száma csökken a földrészen: míg 2000-ben 13 országban volt háború, 2012-ben nyolcban – mutatott rá.
Azt mondta: Afrika megítélése is változik a világban, a 2000-es évek elején még reménytelen kontinensnek tartották, ma már egyre többen látják, milyen lehetőségeket kínál. A kontinens az elmúlt 15-20 évben hatalmas fejlődést ért el, óriási befektetési és kereskedelmi lehetőségeket kínál, és Magyarországnak érdemes lenne ezeket kihasználnia.
Búr Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora arról beszélt, hogy mint sok országnál, Magyarország esetében is az afrikai kapcsolatok az utazók kalandjaival kezdődtek, a gyűjtők kíváncsisága vitte tovább, végül a tudományos kutatások lettek meghatározók a kapcsolatépítésben. 1970-ben 750 afrikai diák tanult Magyarországon, és 21 afrikai országgal volt tudományos együttműködési megállapodása – idézte fel.
Freedom Onuoha, a nigériai Nemzetvédelmi Főiskola tudományos munkatársa hangsúlyozta: az elmúlt egy évtizedben ígéretesen fejlődött Afrika: hatalmas, fiatal népessége és óriási ásványkincskészletei arra utalnak, hogy a jövőben a világgazdaságban egyre nő a szerepe. Afrika sokat tesz azért, hogy a befektetők szemében minél vonzóbbnak tűnjön, ezért igyekszik fejleszteni például az infrastruktúráját is, és a konfliktusok számának csökkenése is hozzájárul ahhoz, hogy kedvezőbb befektetési célpont legyen – magyarázta.
Meglátása szerint az emberek közötti egyenlőtlenség és a szegénység még mindig nagy problémát jelent, fontos, hogy a GDP-növekedéssel együtt a foglalkoztatás is emelkedjen, hogy az emberek életkörülményei valóban javuljanak a kontinensen. A szakértő üdvözölte, hogy Magyarország szorosabbra szeretné fűzni a kapcsolatait Afrikával, és véleménye szerint az ország egyebek mellett a demokratikus intézményépítés támogatásában segíthet, továbbá hozzájárulhat a béke és stabilitás biztosításához.
Besenyő János, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatának munkatársa előadásában arról beszélt, hogy Magyarország elsősorban a képzésekben, a vízgazdálkodásban és az egészségügyben segít az afrikai országoknak. Emlékeztetett: a kilencvenes években Magyarország 26, 42, illetve 50 békefenntartóval vett részt két angolai és egy mozambiki misszióban, majd a libériai, az ugandai-ruandai, a nyugat-szaharai, a szudáni, a csádi és a szomáliai missziókban már jóval kisebb volt a részvétele. Ezeknek a misszióknak az egyik tanulságuk, hogy a honvédségben elengedhetetlen az idegennyelv-oktatás, elsősorban az angolé, de a francia és az arab is igen hasznos – mondta.
Emmanuel Mouaya Pouyi, az Afrikai Terrorizmuskutató Központ elemzője kiemelte: az afrikai országok fontos feladata a béke megteremtése, az emberi jogok védelme, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc. Afrika egyes országai, területei azonban a Száhel-övezetben, a Szahara mentén gazdaságilag gyengék, és az ott élők a rosszabb életkörülményeik miatt hajlamosabbak a radikalizálódásra, ezért a terrorista csoportok – például az al-Kaida szövetségesei – egyszerűbben tevékenykedhetnek, a mozgásuk is könnyebb – mondta. Úgy látja, az Afrikai Unió egységbe fogja az afrikai országokat, így a terrorizmus elleni erőfeszítések összehangolásában is segíthet.