Negyedmillióan követték Óscar Romero érsek boldoggá avatását
Mintegy 250 ezer ember részvételévl Salvador történelmének egyik legnagyobb eseményét ünnepelte ezen a szombaton: 35 év kitartó küzdelmének eredményeképpen boldoggá avatták Óscar Romero érseket. Az esemény nemcsak fontos győzelem jelent a salvadori és a latin-amerikai egyházak számára, hanem személyében egy egészen új tipusú szentet avattak, a szegények képviselőjét, akit a halál éppen a legelesettebbek szolgálata közben ért utol.
„Óscar Romerót 1980. március 24-én San Salvadorban, az Isteni Gondviselés Nővérei elfekvőkórháza kápolnájában az oltárnál, misézés közben gyilkolta meg egy mesterlövész a hit elleni gyűlöletből. A szegényekért és a szegényekkel együtt ölték meg.
Az eseméyen a hívők mellett legalább tizenkét államfő vett részt. A salvadori fővárosban eddig nem látott biztonsági intézkedéseket vezettek be. Május 22-én, pénteken délután 4 órakor zarándoklat indult a San Salvador-i székesegyháztól az érsek sírját őrző kápolnához. Szombaton pedig több mint ezer pap gyűlt össze abban a szemináriumban, ahol Romero érsek tanult.
Romero érsek boldoggá avatásának híre akkor érkezett, amikor az egyházmegyei közösség az érsek születésének centenáriumi ünnepségét kezdte előkészíteni. Romero érsek 1917. augusztus 15-én született Ciudad Barriosban (San Miguel). Az évforduló alkalmából előadás-sorozatot tartanak a boldog életéről az állami és a magániskolákban egyaránt.
A katolikus egyház azt tervezi, hogy újraindítja az Amerika hangja elnevezésű rádiót, amelyen keresztül egykor Romero érsek homíliái eljutottak mindenkihez. Ezért az intézmény két bombatámadást szenvedett el 1980-ban. A miséken Romero rendszeresen összefoglalta a hét eseményeit, beszélt a parasztokkal szemben elkövetett erőszakos cselekedetekről, a brutális napi aktualitásokat szembesítette az evangéliummal. Az egyházmegye rádióadója révén hangja elért az ország legtávolabbi szegleteibe is. A rádió ismét közvetíteni fogja Romero érsek beszédeit és homíliáit, amelyeket felvételeken megőriztek.
A közép-amerikai államban 33 év elteltével is élénken él a vértanú főpásztor emléke.
1980-ban vette kezdetét Salvadorban a polgárháború, amely 1992-ig húzódott el. Escobar érsek óvatosságra intett az 1993-as amnesztia esetleges eltörlésének következményeit illetően. Ezt március 20-án a helyi emberjogi szervezetek kérték a Legfelsőbb Bíróságtól, hiszen a polgárháború idején elkövetett számos bűntett büntetlenül maradt. Ezek közé tartozik Romero érsek meggyilkolása is.
Az Igazságért nevű bizottság, amely a polgárháború idején elkövetett bűntettek felderítésére jött létre, 1993-as jelentésében megállapította, hogy az érsek ellen elkövetett halálos merényletben minden kétséget kizáróan bűnrészességgel vádolható az 1992-ben elhunyt Roberto D’Aubuisson, az 1989-2009 között hatalmon lévő szélsőjobboldali párt, a Nacionalista Köztársasági Szövetség alapítója. Büntetlen maradt hat jezsuita atya és két munkatársuk meggyilkolásának bűncselekménye is, amelyet 1989-ben követtek el.
Romero természéténél fogva tartózkodó, sugárzó életű, mélyen jámbor pap volt. Engedelmeskedett a történelmi pillanat hívásának, lelkipásztori kötelességét komolyan vette, és a szegények mellé állt, azok szószólójává vált, akiknek nincs szavuk. 1980. február 2-án, amikor a Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktori címmel tüntette ki, beszédében hangsúlyozta: „Vagy szolgáljuk a salvadoriak életét, vagy pedig mi is vétkesek vagyunk a halálukban. Az Élet Istenében való hit magyarázza meg a legbensőbb keresztény titkot. Hogy a szegényeknek életet adjunk, a saját életünkből kell adnunk, sőt, az egész életünket kell odaadnunk.”
Romero érsek szentté avatása a vatikáni bürokrácia lassítása miatt húzódott ilyen sokáig.