Betelt Törökország? Súlyosodó konfliktusok a helyiek és a szíriai menekültek között

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a május közepén tartott NATO külügyminiszteri csúcsán nemcsak arról beszélt, hogy a katonai szervezetnek egyszerre kell összehangolnia a politikáját az ISIS és Bassár el-Aszad szíriai államfő ellen, hanem a menekültkérdést is minél előbb meg kell oldania. A török miniszterelnök 2 millió menekültről beszélt, akiknek ellátására, gondozására és a fiatalak oktatására már mintegy 6,5 milliárd dollár költött el Ankara, miközben a nemzetközi szervezetektől csupán 365 millió dollárt kapott ezekre a programokra.

Elsőbbség a menekülteknek 

Ugyanakkor Davutoglu kiemelte, hogy a török állam folytatja a „nyitott kapuk politikáját” (ami nagyon sok kritikát kapott külföldön, mert az ISIS-hoz csatlakozó fegyveresek is Törökországon keresztül utaztak be Szíriába), ami további szíriai menekültek fogadását és ellátását jelenti. Viszont ez korántsem tetszik a török lakosság jelentős részének: szerintük inkább a török szegényekre, betegekre és munkanélküliekre kellene költeni azt a pénzt, mintsem a menekültekre. A 2014-ben végzett „Család statisztikákban” kutatásból ugyanis kiderült, hogy hiába a látványos török gazdasági növekedés, a török lakosság majdnem egynegyed a szegény, vagyis az éves keresetük nem haladja meg a fél millió forintot.

Ráadásul sokan úgy gondolják, hogy jóval több szíriai él Törökországban, de ezt Ankara nem hajlandó elismerni, nehogy a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) ezen a területen is bírálják, mivel az elmúlt hónapokban sokat támadták a lehallgatásos botrányok, a korrupciós ügyek és az ISIS-hez fűződő tisztázatlan kapcsolatai miatt. Egy török egyetem által végzett felmérés szerint, amit 20 török provinciában tartottak, a válaszadók 70 százaléka úgy gondolta, hogy a menekültek “súlyos és tartós” kárt okoznak a gazdaságnak és 61 százalék szerint „előbb kell a török szegényeket támogatni és csak utána a menekülteket”. 62 százalék úgy vélekedett, hogy a „szíriai menekültek felelősek az erőszakért és a rend megbontásáért”.

Feszültségforrások 

A menekülttáborokban 300 000-en élnek, amik leginkább a török-szíriai határ mentén találhatóak. A nagyobb városok közül Isztambul (500 000) Gaziantep (200 000) a legkedveltebb célpontja a szíriaiaknak, ahol már szinte egész városrészeket alkotnak a menekült szíriaiak és irakiak. Mivel a legtöbben munkanélküliek, ezért őket is beszámítják az országos statisztikákba, ami rontja a törökországi mutatókat: így például Mardin városában majdnem tíz százalékot ugrott munkanélküliség alig egy év leforgása alatt, miközben munkahely nem szűnt meg.

Sőt, már nem egy török önkormányzat és városvezetés fordult azért Ankarához, hogy “segítsen megoldani a problémát, mert a saját költségvetésükből,nem tudják ellátni a menekülteket”. Probléma még, hogy a menekülteket állandóan kihasználják:  gyakran dolgoztatják őket éhbéréért, vagy veszélyes helyeken, a török férfiak szíriai nőt vesznek magukhoz “ágyasként” (hivatalosan cselédként). Ezért gyakran előfordul, hogy a menekültek inkább a környező településeket járva szereznek be maguknak élelmiszert vagy olyan dolgokat és tárgyakat lopnak el, amit értékesíteni tudnak.

A jobbik esetben a hatóságok kapják el őket, a rosszabbikban viszont helyi önbíráskodók.Ez utóbbinál pedig gyakran folyik vér: nemrég egy délkelet-törökországi városkában (Sanliurfaban), miután lopáson kapták a szíriai menekülteket, a helyiek lerohanták a menekültek táborát és a rohamrendőrségnek meg a különleges erőknek kellett szétválasztania a tömeget. Többen kórházba kerültek, tucatnyi helyit és külföldit pedig börtönbe zártak.

És az ilyen és ezekhez hasonló incidensek csak tovább folytatódtak ebben a hónapban: Izmirben, Hatayban és Gaziantepben. Volt, hogy azért törtek ki összecsapások, mert a szíriai férfiak megvédték a női családtagjaikat attól, hogy elvigyék őket „cselédnek”, de az sem volt ritka, hogy fiatal török radikálisok késekkel támadtak az éppen arra sétáló szíriaiakra. Kisebb tüntetések zajlottak szerte Törökországban a szíriai menekültek ellen. Egyre több településen találkozni azzal a felirattal (vagy hallani a helyiektől), hogy „szíriaiak haza” és „nem akarunk több menekültet”.

A kép forrása: Europress/AFP