Kiemelt
Perdöntő bizonyítékok a kelet-ukrajnai konfliktus során elkövetett kínzásokra és emberölésekre
2015-05-22
Kelet-Ukrajnában a rabok szinte napi szintű kínzása és a kivégzések háborús bűncselekménynek minősülnek – jelentette ki az Amnesty International ma bemutatott jelentése kapcsán.
Az Összetört testek: Kínzások és kivégzések Kelet-Ukrajnában (Breaking Bodies: Torture and summary killings in eastern Ukraine) című jelentés meggyőző bizonyítékokat szolgáltat arról, hogy a foglyok bántalmazása mindkét szembenálló fél fogvatartói közt mindennaposak és széles körben elterjedtek.
A volt foglyok csonttöréseket is okozó verésekről, elektrosokkal elkövetett kínzásokról, rugdalásokról és késelésekről számoltak be. Elmondták, hogyan lógatták le őket a mennyezetről vagy kínozták őket napokig tartó alvásmegvonással, halálos fenyegetésekkel, sürgősségi ellátás megtagadásával vagy színlelt álkivégzések eljátszásával.
“A Kelet-Ukrajnában tovább parázsló konfliktus árnyékában lezajlott helyszíni kutatásunk tanúsága szerint a fogvatartottak kínzásáról szóló beszámolók éppoly gyakoriak, mint amennyire döbbenetesek. Összesen több mint 30, az egyik vagy a másik oldal által fogvatartott volt fogoly adott nekünk egymást alátámasztó megrázó beszámolókat a fogvatartóik által elkövetett visszaélésekről” – nyilatkozta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. “Mindkét oldalon történtek fogolyverések és rendeztek álkivégzéseket, ezenfelül szeparatista csoportokkal kapcsolatban valódi kivégzéseket is dokumentáltunk. Hangsúlyozni kell, hogy a fegyveres konfliktusokban foglyul ejtettek kínzása vagy megölése háborús bűntettnek minősül.
„Mind a Kijev-párti, mind a szeparatista erőknek fel kell hagyniuk ezekkel a bűncselekményekkel, és gondoskodniuk kell róla, hogy az ellenőrzésük alatt harcolók mindegyike tisztában legyen a fegyveres konfliktusban elkövetett kínzások nemzetközi jogi következményeivel. Az ukrán hatóságok vizsgáljanak ki minden háborús bűncselekményről vagy más visszaélésről szóló vádat, nyissanak aktákat és gyűjtsenek bizonyítékokat a szeparatista erők visszaéléseiről, és emeljenek vádat e szörnyű cselekmények minden felelőse ellen.” – hangsúlyozta John Dalhuisen.
Az Amnesty International által megkérdezett 33 volt fogolyból 32 számolt be szeparatista vagy a Kijev-párti csoportok által rajtuk elkövetett verésekről vagy más súlyos visszaélésekről. Mindegyüket valamikor 2014 júliusa és 2015 áprilisa között tartották fogva. A szervezet legtöbb interjúját idén márciusban, áprilisban és májusban készítette.
Az Amnesty International az áldozatok beszámolóit más bizonyítékokkal is összevetette, köztük csonttörések röntgenfelvételeivel és kórházi jelentésekkel, zúzódásokról és más sérülésekről készült fotókkal, valamint hegekkel és hiányzó fogakról készült látleketekkel.
Az áldozatok közül kettőt még az interjú készítésekor is kórházban ápoltak.
A konfliktusban részt vevő mindkét félre igaz, hogy a fogvatartók széles köre gyanúsítható kínzással és kegyetlen, embertelen bánásmóddal. Az Amnesty International által megkérdezettek közül 17-et szeparatisták, 16-ot pedig a Kijev-párti katonai és rendészeti erők, köztük az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tartottak fogva.
Az Amnesty International ezenkívül legalább három olyan közelmúltbeli incidenst tart számon, amelyben szeparatista fegyveresek rövid úton végeztek legalább nyolc Kijev-párti katonával. Ezeket a bizonyítékokat szemtanúk vallomásai, kórházi jelentések, közösségi média felületeken megosztott tartalmak, valamint médiabeszámolók szolgáltatták. Az egyik szeparatista fegyveres csoport vezetője egy újságírónak adott interjúban nyíltan elismerte, hogy foglyul ejtett ukrán katonákat öltek meg, ami háborús bűnnek minősül.
A legdurvább visszaélések a nemhivatalos fogvatartási helyeken zajlanak. Általában a fogság első napjaiban követik el őket, és a hivatalos vagy félhivatalos parancsnoki láncokhoz nem tartozó csoportok különösen erőszakosak és törvénysértőek.
A szeparatista oldalon a helyzet különösen kaotikus, legalább tizenkét ismert helyszínen tartanak fogva embereket a különféle csoportok.
A kijevpárti oldalról a Jobb Szektor nevű nacionalista milícia által fogvatartott volt fogoly beszámolója volt különösen felkavaró. A Jobb Szektor fegyveresei egy elhagyott ifjúsági tábort alakítottak át börtönné, ahol elmondása szerint több tucat civilt tartottak fogva túszként, kegyetlenül megkínozva őket és nagy összegű váltságdíjat követelve tőlük és családjaiktól. Az Amnesty International felhívta az ukrán hatóságok figyelmét ezekre a konkrét állításokra, de egyelőre nem kapott választ.
Az Amnesty International azt tapasztalta, hogy mindkét oldal jogtalanul tart fogva olyan civileket, akik nem követtek el semmilyen bűncselekményt, csak szimpatizáltak a szembenálló oldallal. A szervezet beszélt olyan civilekkel, akiket pusztán azért tartottak fogva és vertek meg, mert találtak a telefonjukon az euromajdani tiltakozásokról készült felvételeket vagy mert a telefonszámaik között szeparatista kapcsolatok is voltak.
“Egyes esetekben a civileket leendő fogolycserék tárgyalási alapjaként tartják fogva, de olykor egyszerűen csak meg akarják büntetni őket a nézeteikért. Ennek a törvénytelen gyakorlatnak haladéktalanul véget kell vetni”– jelentette ki John Dalhuisen.
Az Amnesty International felszólítja az érintett ENSZ szerveket és szakértőket, hogy indítsanak sürgős missziót Ukrajnába, amely felkeres minden olyan helyet, ahol a konfliktus miatt embereket tartanak fogva – beleértve a nemhivatalos fogvatartási helyeket is. Ebben részt kell vennie többek közt a kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést megelőzni hivatott albizottságnak, az önkényes fogvatartással és erőszakos eltűnésekkel foglalkozó munkacsoportoknak, valamint a kínzásügyi különmegbízottnak is.Fotó:AFP
(Visited 2 times, 1 visits today)