Netanjahu leállította az “apartheid-buszokat”

Egy nappal korábban Móse Jaalon izraeli védelmi miniszter három hónapra, próbajelleggel vezette be az utazási rendeletet, amely kimondja: a palesztin munkások nem utazhatnak ugyanazon a buszon, mint az izraeli telepesek. Ezen kívül az Izraelben munkát vállaló ciszjordániai palesztinoknak szigorúan őrzött határátkelőkön kellett mindkét alkalommal (tehát a ki-és beutazásnál) keresztülhaladniuk. Itt felkerültek volna egy listára, s ha később nem egyezne az autóbuszon lévők száma a listán szereplőkkel, akkor mindenkit ideiglenes őrizetbe vetettek volna és körözést adtak volna ki a hiányzó személy ellen, mint “potenciális terrorista”.

Az izraeli sajtó – Haaretz, Ynetnews – szerint a ciszjordániai palesztinok eddig bármelyik izraeli autóbusz társaságnak bármelyik járatával ingázhattak a lakóhelyük és Izrael között. A rendelet azonban kikötötte, hogy ezentúl csak négy határátkelőt használhatnak. Ezen felül a munkásokat külön busz vitte volna a határátkelőhöz, egy külön palesztin busz pedig haza.

Régóta tervezett lépés

Már évek óta követelték ezt a lépést az izraeli jobboldalon. Oren Hazan, a Likud párt Ciszjordániában élő parlamenti képviselője biztonsági okokra hivatkozva évek óta szorgalmazza a palesztinok buszjáratainak elkülönítését. Nican Alon, az Izraeli Védelmi Erők helyi parancsnoka azonban folyamatosan elutasította kérését, mert az volt a véleménye, hogy ha a palesztinok merényleteket akarnának végrehajtani, akkor azt bárhol megtehetnék izraeli munkavállalásuk során, s ezért nem feltétlenül a buszjáratok a veszélyeztetett célpontok.

Tavaly októberben viszont Móse Jaalon elfogadta a telepesek követelését .“Nem kell biztonsági szakértőnek lenni annak megértéséhez, hogy ha húsz arab utazik egy buszon zsidó sofőrrel és két-három utassal, köztük egy fegyveres katonával, akkor garantált a merénylet”– indokolta lépését akkor Jaalon. Legelőször az Ejál átkelőhelynél érkező vendégmunkásoknál vezette be ezt a módszert.

Visszavont rendelet

A rendelet miatt komoly tiltakozások voltak Izraelen belül és kívül is. Az izraeli kormány legelőször januárban tervezte bevezetni az “apartheid-buszok” (a helyi emberjogi szervezetek így hívták) indítását, de több emberjogi szervezet fellebbezést nyújtott be az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bírósághoz. A baloldalon szintén nekiestek a rendeletnek. Jichák Hercog, az ellenzéki balközép Cionista Tábor és a parlamenti ellenzék vezetője élesen bírálta egy szerdai Facebook-bejegyzésében a védelmi miniszter döntését. “Fölösleges megalázásnak” nevezte, és annak adott hangot, hogy az intézkedés “csak tápot ad az Izrael elleni gyűlöletnek”.

A túl sok bírálat és támadás miatt Benjamin Netanjahu felfüggesztette a programot. Az izraeli miniszterelnök megegyezett a védelmi miniszterrel arról, hogy a rendelkezés “elfogadhatatlan” és “csak tovább növelné az ellenérzéseket Izraellel” kapcsolatban. A helyi és a nemzetközi emberjogi szervezetek üdvözölték a döntést, ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a “tervet teljesen le kell venni a napirendről”. Reuven Rivlin izraeli elnök szintén kifejezte “megkönnyebbülését, hogy nem alakult ki veszély precedens az országban és Izrael nem tért le a demokrácia útjáról”.

Naponta több ezer palesztin munkás ingázik Izrael és Ciszjordánia között.

A kép forrása: Europress/AFP