Győzött a hagyomány, a város leszavazta a modernizációt

Magas volt a részvételi arány, csaknem hetven százalékos, ez szokatlan helyi választás esetén Japánban. A végeredmény 10 ezer vokson múlt: a másfél millió szavazó közül ennyivel voltak többen azok, akik a jelenlegi állapotok megőrzése mellett vannak. De miért is volt szükség a népszavazásra? Toru Hashimoto, a harmadik legnagyobb japán város populista polgármestere Japán új gazdasági vonzási központjává akarta átalakítani Oszakát. A 2,7 milliós város jelenleg 24 kerületre oszlik. A közigazgatási szisztéma bonyolult, akárcsak a hatáskörök eloszlása. Mert Oszaka egyben a nagyobb gazdasági és politikai egység az Oszakai Prefektúra központja is. Ebből adódnak bizonyos párhuzamosságok.

A polgármester ötre csökkentette volna a kerületek számát és le akarta építeni az általa túl bürokratikusnak tekintett közigazgatási rendszert. Úgy vélte, hogy dollár milliárdokat spórolhatnak meg, és ezt arra lehetne kihasználni, hogy még több tőkét vonzzanak Nyugat-Japán központjába és egy Tokióval versengő ipari centrum alakuljon ki. Ezt a modernizációs programot bocsátotta népszavazásra. Oszaka viszont a hagyományok városa. Sokáig a japán rizskereskedelem és gasztronómia fővárosa volt. Fejlődése 1868 után némileg lelassult. Ekkor került át a császári székhely a szomszédos Kiotóból Tokióba. De az oszakaiak büszkék sajátos dialektusukra, a tokióitól némileg különböző életvitelükre és továbbra is kitűnő konyhájukra. Attól féltek, hogy a polgármester mega iparosítási programjában elveszne Oszaka hagyományos arculata, és ha csak kis többséggel is, de nemet mondtak a változásra. Toru Hashimoto elismerte vereségét és közölte, hogy mandátuma lejárta után nem pályázza meg újra a polgármesteri posztot. Fotó:AFP