Stirlitz utódai Brüsszelben-Kémjátszmák Oroszország és a NATO között
Újra él a forró drót a NATO és Moszkva között. Erről nyilatkozott a NATO főtitkára a The Guardian című brit napilapnak. A brüsszeli NATO központban dolgozó nem NATO tagállam diplomaták számát 30-ban maximalizálták. Csak Oroszországnak van ennél nagyobb missziója a NATO mellett.
Az orosz diplomaták fele kém- állítják Brüsszelben a NATO központban, ahol abban sem tudnak megegyezni, hogy egyáltalán hány orosz diplomata van akkreditálva a NATO központban. Az oroszok szerint csak 37, a NATO szerint minimum 61, de van, aki 90-ről beszél! Az év végéig ezt a számot 30-ra kell mérsékelni- ez a NATO döntése. Ugyanakkor újra él a közvetlen vonal a katonák között: a forró drót a hidegháború “vívmánya” volt. Lehetővé tette a komolyabb incidensek elkerülését a hadseregek között. Most is ez a cél.
A hírszerzés megnövekedett orosz katonai aktivitásról számol be az Északi és a Balti tengeren, a Fekete tenger és a Földközi tenger térségében- mondta Jens Stoltenberg. A NATO főtitkára korábban Norvégia miniszterelnöke volt. Tudja tehát, hogy miről beszél, hiszen hazája is határos Oroszországgal. Stoltenberg bírálta Moszkvát, mert a minszki fegyverszünet ellenére támogatja az orosz szeparatistákat Ukrajna keleti részén. Merkel német kancellár Moszkvában ezt szintén felvetette és kifogásolta. Merkel döntő szerepet játszott abban, hogy megszületett a fegyverszünet Ukrajnában, miután Minszkben az érintett felek megállapodtak a német kancellár és a francia elnök közvetítésével.