Újra megnyílik az orosz kémközpont Kubában?

Oroszország az USA-val kapcsolatos információk háromnegyed részét a kubai támaszponton szerzi – hangsúlyozta Raul Castro 1992-ben amikor hazája hadügyminisztere volt. Minthogy Kuba komoly pénzügyi válsággal küzdött több száz millió dolláros bérleti díjat kért Oroszországtól. Ez nem volt Moszkva ínyére. Annál is kevésbé, mert Washington követelte a Lourdes kémközpont bezárását Kubában. Minthogy akkor folytak a tárgyalások az orosz államadósságról Washingtonban, Oroszország a támaszpont bezárása mellett döntött 2001-ben.

Amint romlani kezdtek Moszkva és Washington kapcsolatai gyorsan felmerült a kubai kémközpont újranyitásának ügye. Tavaly amikor Putyin elnök Kubában járt, a moszkvai sajtó erről mint kész tényről írt. Azután Oroszország havannai nagykövetsége hevesen cáfolta a hírt. Azóta persze csak még rosszabb lett Oroszország és az USA kapcsolata, elsősorban az ukrajnai válság miatt. A nyugati vezetők többsége el sem ment Moszkvába a Győzelem napi ünnepségekre. Ott volt viszont Raul Castro kubai elnök. Az orosz sajtó szerint felmerült a kémközpont ügye. Ezt erősítette meg Dmitrij Gorovcov, a Duma biztonsági bizottságának egyik befolyásos tagja. Peskov, Putyin szóvivője viszont cáfolta, hogy erről szó lett volna. Persze kémközpontok ügyéről ritkán beszélnek nyíltan különösen akkor, ha az a központ alkalmas arra, hogy információkat gyűjtsön az USA egész területén Oroszország számára. Putyin egykor maga is hírszerző tiszt volt. Nyilvánvalóan tisztában van tehát a kubai kémközpont fontosságával. Valószínűleg az amerikaiak sem véletlenül követelték az orosz kémközpont bezárását Kubában. Ha újra megnyitják a kémközpontot Havanna mellett, akkor ez azt jelzi: mélypontra került Oroszország és az Egyesült Államok viszonya.

Fotó: Europress AFP Images