A kalózok kihasználják a területi vitákból fakadó gyanakvást

A gyakorlat a Manilai-öbölben zajlott. A forgatókönyv abból a feltételezésből indult ki, hogy kalózok foglaltak el közepes méretű tankhajót. A támadók több gyors kis hajón érkeztek, remekül fel voltak fegyverezve. Az olajat megpróbálták átszivattyúzni a saját hajóikra, a személyzetet foglyul ejtették. De időben érkeztek a japán és a Fülöp-szigeti haditengerészet hajói, a tankert visszafoglalták, a személyzetet kiszabadították a kalózok hajóit részben elsüllyesztették a támadókat elfogták. 17 ázsiai ország, köztük Kína, megfigyelői szemlélték meg a gyakorlatot. Japán és a Fülöp-szigetek 2012-ben kötött stratégiai partnerségi megállapodást, de ez volt az első közös hadgyakorlat. A manőver után jelentették be, hogy a Fülöp-szigetek 10 korszerű őrhajót vesz Japántól, az elsőt még idén leszállítják. A Nemzetközi Hajózási Iroda (BMI) jelentése szerint az idei első negyedévben összesen 54 kalóztámadás volt a világ tengerein, de 38 délkelet-ázsiai vizeken történt. Már a tavalyi év számai is jelezték, hogy a kalózkodás egyik új világközpontja Délkelet-Ázsia. Ebben a régióban egyre gyakoribban a támadások, főleg a közepes méretű olajszállító hajók a kalózok célpontjai, ezért is egy ilyen szituációt imitáltak a gyakorlat során. Korábban a szomáliai partok mentén volt a legtöbb kalózakció, de a NATO és az EU haditengerészeti fellépése sikeres volt, ott gyakorlatilag már biztonságos a hajózás. A BMI hasonló közös katonai akciókat szorgalmaz Délkelet-Ázsiában is. Itt azonban bonyolultabb a helyzet. A Fülöp-szigetek és Japán között nincs területi vita, e két ország együttműködik. De Japán, Vietnam, Dél-Korea és a Fülöp-szigetek területi vitában áll Kínával. A vitatott szigetek körül gyakoriak a haditengerészeti erődemonstrációk. Ezért Kína gyanakodva figyeli a kalózkodás elleni fellépést, mert attól tart, hogy az csupán ürügy, és a térségbeli országok közös haditengerészeti manőverei valójában ellene irányulnak.  Fotó:AFP