E kapcsolatfejlesztés jegyében a bilaterális kereskedelmi együttműködés kiszélesítéséről és elmélyítéséről döntöttek Afrika és India illetékes miniszterei az etiópiai fővárosban, Addisz-Abebában megtartott hétvégi találkozójukon.
A két fél közti kereskedelem tavaly 46 milliárd dollárt tett ki, ezt 2015-re 70 milliárd dollárra kívánják növelni, elsősorban az infrastrukturális és energiaipari együttműködés fokozásával. A miniszterek egy közös afrikai-indiai külkereskedelmi intézet felállításáról és rendszeres, évenkénti tanácskozás összehívásáról is döntöttek. A kereskedelmi akadályok enyhítésére India a 33 legkevésbé fejlett afrikai ország számára vámmenteséget biztosító tarifális preferencia-rendszer bevezetését ajánlotta fel.
A találkozó a május 24-25-i második Afrika-India csúcsot (AIFS II.) megelőző szakminiszteri tárgyalássorozat része volt, mely hétfőn a külügyminiszterek egyeztetésével folytatódik.
Az AIFS a felek közti kapcsolatok legfelsőbb szintű fóruma, a tárgyalásokon az Afrikai Unió 14 tagja és az indiai kormány képviselői vesznek részt. A jövő heti csúcson a külkereskedelem mellett a kétirányú befektetések, a diplomácia kapcsolatok szélesítése és a természeti erőforrások felhasználásának kérdése dominál majd. Utóbbi téma meghatározó szerepet játszik India Afrika-politikájában: a szubkontinens tavalyi nyersolaj-behozatalának 12 százaléka Nigériából származott, s a meglévő, túlnyomórészt a Közel-Keletről származó import diverzifikálásának igénye mellett az ország rohamos gazdasági növekedése újabb energiaforrások bevonását is szükségessé teszi. A természeti erőforrásokért – elsősorban olajért, szénért és urániumért – azonban Indiának az energiaéhes Kínával kell versenybe szállnia. Ezt az indiai vezetés a Pekingétől eltérő politika hangsúlyozásával próbálja segíteni, pusztán a nyersanyagok kiaknázása helyett Újdelhi hosszú távú együttműködést ajánl az afrikai országok számára. Ennek megfelelően Manmohan Szingh miniszterelnök a tervek szerint a már meglévő 5,4 milliárd dolláros hitelkeret mellett egy újabb, 500 milliós kölcsön megnyitását és több tízezer ember számára szakmai képzést biztosító regionális intézetek felállítását fogja a csúcson bejelenteni.