Leánykereskedők a katasztrófa haszonélvezői Nepálban

Több mint 8 millió ember veszítette el csaknem mindenét a 7,8-as erősségű földrengés következtében Nepálban. A szegény családok gyakran arra kényszerülnek, hogy eladják lányaikat a szexkereskedőknek, akik persze olykor megspórolják a pénzt, és egyszerűen elrabolják a lányokat. De gyakoribb az, hogy a család kap egy kis pénzt, és aztán nem nagyon kérdezi, hogy “mi is az a jó munka valahol Indiában”. A lányok többségét ugyanis oda szállítják, de találtak már nepáli lányokat dél-koreai, sőt dél-afrikai nyilvánosházakban is.

A 20 éves Sita ma egy nemkormányzati szervezet munkatársa. Igyekszik segíteni a lánykereskedelem áldozatainak. Sorsát elmesélte a Guardian tudósítójának: még gyereklány volt, amikor írástudatlan szüleit megkörnyékezte egy távoli nagybácsi, hogy bízzák rá a kislányt. “Ő majd jó munkahelyet talál neki Indiában.” A koldusszegény szülők nemigen haboztak, odaadták a kislányt a nagybácsinak, aki sietett őt eladni egy nyilvánosháznak Indiában. Ott a főnök rendszeresen megerőszakolta és verte a lányokat, akiket prostitúcióra kényszerített. Napi 20-30 kuncsaftot kellett vállalniuk, óvszer nélkül. Sita hamarosan HIV fertőzött lett, aztán az erkölcsrendészet lerohanta a nyilvánosházat Indiában. Minden lányt megkérdeztek: saját akaratából van-e itt? Sita azt válaszolta, hogy nem. Így jutott vissza Nepálba, ahol most egy nemkormányzati szervezetet segít abban, hogy szerencsétlen társnőit megmentsék.

A lánykereskedelem ellen küzdő nemkormányzati szervezetek ugyanis attól félnek, hogy az évi 11-15 ezer lány és fiatalasszony duplája, vagy épp a triplája kerülhet hazai és külföldi nyilvánosházakba a katasztrófát követő káosz idején. Sita Katmanduból hazatelefonált a falujába, hogy megtudja milyen következményei voltak a földrengésnek. Bátyja vette fel a telefont. Kérdésére csak ennyit mondott: nekem nincs húgom, Ön rossz számot hívott. Ezzel letette a telefont.