Egy hazafias-és persze a pénzről is szóló- jogvita Hágában

Az ENSZ hágai döntőbírósága előtt elkezdődött a bolíviai-chilei korridor ügy vitája. Bolívia az 1880-as csendes-óceáni háborúban elvesztette tengerparti szakaszát, amely azóta Chiléhez tartozik. Ezt a területi változást 111 éve egy nemzetközi szerződés szentesítette. De 1948-ban mindkét ország aláírta az un. Bogotai Paktumot. Ezt az egyezményt pedig Bolívia úgy értelmezi, hogy az jogosulttá teszi egy, a Csendes-óceánhoz vezető kijárat vagy korridor birtoklására. Bolívia értékes ritka fémeket és egyre több földgázt termel, ezekből származik exportbevételeinek legnagyobb része.

Gáztermelésének kétharmadát vezetékeken át juttatja Brazíliába és Argentínába. Ám szívesen adna el cseppfolyósított gázt más vevőknek is, de ehhez már tengeri kijárat kellene. Ráadásul épp most fedeztek fel Bolíviában értékes új gázlelőhelyeket, amelyeknek köszönhetően 5 százalékkal növekedhet a kitermelt mennyiség. Tehát Bolívia az ENSZ hágai bírósága elé vitte követelését. A nyitó ülésen a chilei küldött viszont azt mondta, hogy a 111 éve fennálló területi stabilitást sodorja veszélybe ez az indokolatlan követelés. A chilei küldött arra is emlékeztetett, hogy Bolívia évente 1,6 millió tonna árut, például ezüstöt, ónt és ólmot exportálhat adómentesen chilei kikötőkből, tehát már van de facto tengeri kijárata. Bolívia viszont azt szeretné, hogy de jure is legyen, tehát egy bolíviai szuverenitás alatt álló folyosót szeretne kiszakítani Chile területéből. Szakértők szerint erre kevés az esély, mert a hágai bíróság az ilyen vitákat általában visszautalja a feleknek, mondván „egyezzetek meg kétoldalú alapon”. Erre most nincs kilátás, de Evo Morales bolíviai elnök azért vitte az ügyet a hágai bíróság elé, hogy „igaz hazafinak mutatkozva” állítsa meg hazai népszerűségének csökkenését.

(Fotó:GettyImages)