Azerbajdzsánban üléseznek az ázsiai szuperbank képviselői

A BRICS-államok számára mindenképpen fontos fejlemény, hogy az Oroszország, Kína, Brazília, India és Dél-Afrika alkotta érdekközösségben az amúgy gazdasági értelemben nehéz időket élő tag, Oroszország 18 milliárd dollárral beszállt a közös büdzsébe. A már tavaly felállt – sokak szerint – „ellen IMF” most jutott el ahhoz a fázishoz, hogy Vlagyimir Putyin aláírásával szentesítette az orosz részvételt, illetve a befizetést. Ez nem a legnagyobb „belépődíj”, hiszen például Kína 40 milliárdot tesz be a közösbe. Köztudott, hogy a BRICS-tagok bankalapítással is foglalkoznak. Hasonlóak a céljai az ugyancsak újonnan felálló Ázsiai Fejlesztési Banknak (ABII). Éppen ezekben a napokban erősödött meg ebben a szervezetben is az orosz jelenlét, Moszkvából – az Asia Times-ra hivatkozva – azt közölték, hogy az infrastrukturális beruházások bankjában, annak igazgatóságában az orosz szavazati arányt lényegesen megemelték. Moszkva ezzel az új, „kiváltságos státuszával” vehet már részt az Ázsiai Fejlesztési Bank múlt hét végén megkezdődött és a héten is tartó azerbajdzsáni értekezletén. A bakui összejövetelen nemcsak az orosz szerepvállalásra összpontosítottak, hanem – három ázsiai nagyhatalom jegybankárai és pénzügyminiszterei – az amerikai monetáris politikára is. Az értekezleten a japán, kínai, dél-koreai vezetők bírálták a Fed kamatpolitikáját, jelezve, hogy más központi bankok továbbra is a lazább monetáris politika követői, ilyenformán növekvő problémák adódhatnak az átváltási árfolyamoknál és a tőkeáramlásnál is. Ha már összeült a három ázsiai nagyágyú, ismertették is: Kína sok év óta most először ért el alacsony, 7 százalékos negyedéves növekedést, Japánban a tavalyi utolsó negyedév 2,2 százalékos bővülése még bőven hagy kívánnivalót maga után, Dél-Korea az idén is 3,3 százalékos növekedést számol magának, de a második félévtől készül ösztönző intézkedések bevezetésére.

Fotó: Europress AFP Images