A japánok tavasszal nyaralnak
Tegnap, április 29-én kezdődött a japánok leghosszabb nemzeti ünnepe, az Aranyhét. Magyarországtól eltérően azonban ilyenkor nem az ünneplős ruha kerül elő, sokkal inkább a játszós; a japánok számára ez az időszak a pihenésé, a „nyaralásé” és a családé. Az Aranyhéten 2015-ben is utazási csúcsokat várnak a szakértők.
A japánoknál van a világon a legtöbb nemzeti ünnep, szám szerint 16, ráadásul, ha az ünnepnap hétvégére esne – ahogy most is –, a szabadnap akkor sem marad el, hanem átcsúszik a következő hétköznapra. Az Aranyhét pedig kiemelkedően hosszú ünnepsorozat, amikor az ország lakosságának jelentős része kül- vagy belföldre utazik pihenni.
A Golden Week, vagyis Aranyhét minden évben április 29-én kezdődik, az 1923 és 1989 között uralkodott Shōwa császár születésnapján, és utolsó napjáig egy hét telik el, noha valójában csak négy ünnepnapot foglal magába. Ennek ellenére sokak számára valóban megadatik az egy teljes hét, hiszen egyre több cégnél május 1-je, a munka ünnepe alkalmából is szünetet tartanak, a köztes napokon pedig, aki teheti, szabadságot vesz ki. A négy ünnepnap a császár, az alkotmány, a természet és a gyerekek napja.
Az Aranyhét négy nemzeti ünnepet érint:
Április 29. – Shōwa no hi, vagyis Shōwa császár napja.
Május 3. – kenpō kinenbi, az 1947-ben életbe lépett alkotmány napja.
Május 4. – midori no hi, a zöld nap. Valószínűleg azért iktatták be, hogy a május 3-i és 5-i ünnepnapok között ne legyen szünet.
Május 5. – kodomo no hi, azaz gyereknap. Korábban a fiúkat ünnepelték ezen a napon (ahogy március 3-án a lányokat). Az ünnepnek sok szokása megmaradt, például a feldíszített „szamurájbaba” és a ponty alakját formázó koinobori, a színes üreges zászlók, szélzsákok.
A család hete
Magyarországon a nemzeti ünnepek a legtöbb esetben egyet jelentenek az „ünneplősben”, feszengve végigállt vagy –ült iskolai és köztéri műsorokkal. Japánban sokkal kevésbé veszik komolyan ezeket az ünnepeket, sőt, az állam vezetése olyan gyakran cseréli az ünnepnapok neveit, hogy sokan nem is ismerik őket. Ezért ez az egy hét a japánok számára a pihenésről, a családról és az utazásról szól.
A legtöbben elutaznak, akik mégis otthon maradnak, idejük legnagyobb részét általában családjuk körében töltik – akár odahaza, akár a közeli parkokban, állatkertekben vagy a családi fesztiválokon, esetleg a mozikban. Ezt az aranyhét azzal is segíti, hogy ahová máskor belépőt kell fizetni, oda ilyenkor ingyen lehet bemenni.
Csúcsra jár a turizmus
Éppen a fentiek miatt Japánban az Aranyhét ideje alatt jelentős mértékben nő a kül- és belföldi turizmus, ezzel együtt pedig az árak is. A legnépszerűbb közeli célpontokon (Guam, Saipan és Hawaii) akár az átlagos árak tízszeresét is elkérik, míg belföldön a szezonon kívüli árak 3-5-szörösét kell fizetni.
Ezzel párhuzamosan a közlekedés is óriási mértékben növekszik: a vonatok pillanatok alatt megtelnek, sokszor üléskapacitásuk háromszorosával dolgoznak, az utakon pedig folyamatosak a torlódások.
A Japánspecialista japán anyavállalata, a JTB Corporation rekordot jelentő forgalmat vár az idei Aranyhéten. „A JTB foglalásainak száma 2,9%-kal meghaladja az egy évvel korábbi adatokat. Az utazások növekedését a gazdasági fellendülés, valamint az előző hónapban átadott Hokuriku Shinkansen vasútvonal is ösztönzi” – mondja Simon Karolina, a Japánspecialista vezetője.
Mitől Golden Week a Golden Week?
Bár a Golden Week kifejezés mára mindenki számára az április végi és május eleji négy ünnepnapot jelenti, eredetileg a filmiparban használt kifejezés volt. 1951-ben két filmgyártó vállalat, a Daiei Film és a Shōchiku egyszerre filmesített meg egy regényt, így a „Jiyū gakkō, A szabadság iskolája” című film két változata egy időben került a mozivásznakra május elején. Mindkét feldolgozás kasszasiker lett, így ezt az időszakot a Daiei Film akkori vezérigazgatója, Matsuyama Hideo Golden Weeknek keresztelte el.
JTB Hungary