Az ezredfordulón meghirdetett „reformot” Mugabe azzal indokolta, hogy fel kell számolni a gyarmatosítás korszakának örökségét, a fehérek indokolatlanul nagy földtulajdonát fel kell osztani a helyiek között, igazságot kell tenni. A reformnak nevezett intézkedéssorozat eredményeként a fehérek által üzemeltetett 4500 gazdaságból 3000-re tették rá a kezüket Mugabe hűséges emberei, főként az elnököt és pártját támogató fegyveres milíciák tagjai. Sok fehér farmert megöltek, bántalmaztak, elüldöztek. A fölműveléshez, állattenyésztéshez viszont nem értettek, így az ország hajdanán virágzó mezőgazdasága romlásnak indult. A reformot megelőzően Zimbabwe élelmiszert exportált a környező országokba, most azonban segélyekre szorul. Az ENSZ becslése szerint idén 415 millió dolláros támogatásra lesz szüksége ahhoz, hogy elkerülje az éhínséget, amit a szárazság tovább súlyosbított.

A főként fehér gazdálkodókat tömörítő Farmerszövetség elnöke, Deon Theron szokatlanul nyíltan beszélt a földreform ellentmondásairól, a visszásságokról. Példaként említette, hogy a bevezetett intézkedések szerint egy tulajdonosnak egy gazdasága lehet. A Szövetség nyilvántartása szerint az elnök és családja azonban fittyet hányt a szabályra, hiszen 39 farm van a nevükön. A fehérektől elvett birtokokat pedig nem a gazdálkodók, hanem a Mugabét támogató politikai körök, a magas beosztású hivatalnokok, a biztonsági szolgálatok vezetői kaparintották meg. Csak éppen nem tudnak mit kezdeni a földdel.