Arra számítanánk, hogy a nők halandósága visszaesésnek indul, amint egy ország gazdagabbá válik. A jobb egészségügyi ellátás, a tiszta ivóvíz és kedvezőbb közegészségügyi körülmények meghosszabbítják a születéskor várható élettartamot. A kilencvenes évek óta egyharmadával csökkent a szülések miatt bekövetkezett halálozások száma.
De még mindig nagyon magas. Afrikában százezer szülésre 640 haláleset jut, ami Svédországban az 1830-as években volt jellemző. A gazdasági növekedés tehát nem minden esetben segít. 2000 és 2008 között Tanzániában, ahol a gazdaság éves szinten 7%-kal növekedett, csupán évi 1%-kal csökkent a halálozások száma. A Dél-Afrikai Köztársaságban a szülés közbeni halálozások száma az adott időszakban növekedésnek indult.
A tartósan magas halálozási arány és a növekvő lakosságszám együtt a halálozások számát is növelte. Afrikában több mint 750,000 szülőkorú (15 és 49 év közötti) nő halt meg 2008-ban – kétszer annyian, mint 1990-ben. Azon országokban pedig, ahol a HIV-fertőzöttek aránya kiemelkedően magas (például a Dél-Afrikai Köztársaságban), a halálozások száma a kilencvenes évek értékeinek tízszeresét is elérik.
Megdőlni látszik tehát a közkeletű feltételezés, hogy a gazdasági növekedés önmagában csökkenti a halálozási arányokat. Hasonlóképpen, a Világbank felméréséből kiderül, hogy a növekedés a nőkkel szembeni diszkriminációt sem csökkenti olyan mértékben, mint ahogy arra a legtöbben számítanának. A szervezet a nők munkavégzésével kapcsolatos globális szabályozási keretet szorgalmaznak.