Hszi Csinping újra a Nagy Selyemúton

Bár a két állam évtizedek óta szoros szövetséges mégis kilenc éve ez az első alkalom, hogy kínai elnök Iszlámábádba látogat. Kína 40 milliárd dolláros alapot hozott létre a Nagy Selyemút fejlesztésére. Ennek része az a gazdasági folyosó, amely Kína elmaradott nyugati részét köti össze Pakisztán tengerpartjával. Erről írt cikket Hszi Csinping Pakisztán Daily Times című lapjában. Kína elnöke arra utalt, hogy a kínai- pakisztáni folyosó a szárazföldi és tengeri nyitást köti össze. Lehetővé teszi, hogy a kínaiak árui szárazföldi úton eljussanak Pakisztán kikötőjébe. Ilyen módon lényegesen lerövidülhet az út Kína nyugati része és a globális piac között.

Az infrastruktúra és az energia a két legfontosabb téma Hszi Csinping elnök tárgyalásai során- hangsúlyozza a kínai sajtó. Ezen túl persze van egy érzékeny téma, mely mindenképp felmerül a tárgyalások során Iszlámábádban. Ez pedig az iszlamista terrorizmus kérdése. Kasgar, a kínai- pakisztáni folyosó kiinduló pontja egyben az iszlamista terrorizmus központja Kínában. Ujgur iszlamista harcosok egész dandárt alkotnak Pakisztánban. Az ellenük folyó harcot igen fontosnak tekintik Pekingben, ahol gyakran elhangzik a kritika: Pakisztán nem tesz meg minden szükséges intézkedést az iszlamista terrorizmus megfékezésére.

Pakisztán után Hszi Csinping elnök Indonéziába látogat. A héten ugyanis azt ünneplik Bandung városában, hogy hatvan évvel ezelőtt ott alakult meg az elnemkötelezett mozgalom. Indonézia a világ legnépesebb muzulmán állama nagyon fontos partner Kína számára hiszen Ázsia legdinamikusabban fejlődő gazdasági hatalmáról van szó. Az országban jelentős számú kínai kisebbség él, mely fontos összekötő kapocs Peking és Dzsakarta között. A szárazföldi Nagy Selyemút után Kína elszántan fejleszti a tengeri Selyem utat is, hogy mind aktívabban kapcsolódjon be a globális gazdaságba, ahol Peking mind nagyobb szerepet kíván játszani.

Fotó: Europress AFP Images