Friss régészeti leletek: az ő csontjaikon épült Szentpétervár

Építkezni akartak a Szitnyinszkaja utcában, a Péter-Pál erőd közelében. A törvény értelmében a régészek előbb átvizsgálták a területet. A tavaly feltárt leletek minden várakozást felülmúltak, tájékoztatott az Argumenti i Fakti napilap.

Több mint 200 fős tömegsírra bukkantak az Orosz Tudományos Akadémia munkatársai. A csontvázak alapján nemcsak az emberek konkrét munkájára, de lakóhelyére, társadalmi státuszára is következtettek.

Mivel a felső végtagok és a vállak minden esetben különösen erősek voltak, feltételezhetően nehéz fizikai munkát végeztek, egészen pontosan baltával dolgozhattak. Valószínűleg ők készíthették Szentpétervár első faépületeit. Persze ebből a szempontból annyira nem különleges ez a mostani ásatás, mert ezt már a korábbiakból is tudtuk.

Most azt derítették ki, ki honnan érkezett a finn mocsarakhoz. A csontok és az antropológiai vizsgálatok szerint a férfiak Oroszország európai részéről származtak – magyarázta Vlagyimir Lapsin régész. Az építőmunkások között azonban szibériaiak is akadtak. Erről egy szarvasbőrből készült cipő tanúskodik, amelyet az északi Mangazej város környékén hordtak.

Az is bizonyos, hogy főleg vagy a nagyon fiatalok, legfeljebb húszévesek, vagy a negyvenen túliak hagyták el otthonaikat az építkezés miatt. Ez teljesen érthető, hiszen a munkaképes jobbágyokat nem szívesen engedték el otthonról.

A tudósok azt sem zárják ki, hogy esetleg járvány pusztíthatott abban az időben. Ezt azzal magyarázzák, hogy több mint 200 embert temettek egyetlen sírba, ráadásul koporsó nélkül. Valószínűleg ezek az emberek szegények voltak, és senkijük nem volt a városban, aki gondoskodhatott volna a méltó búcsúról.

Itt azonban nem áll meg a kutatás. A szentpétervári régészek szerint ugyanis még nagyon sok feltáratlan hely van a városban. Ezekhez az ásatásokhoz szükséges pénz azonban még hiányzik.

Kép: A Palotatér Szentpéterváron (Wikipedia)