Nem félnek a Nyugattól az orosz fiatalok, sőt!
Túlságosan apolitikusak – támadják sokan a fiatal generációkat. A trend Oroszországra is igaz, derül ki a nem állami Levada Központ legfrissebb felméréséből. Míg az idősebbek egy új hidegháborút vizionálnak az ukrán válság mögött, a fiatalok véleménye ennél jóval árnyaltabb.
Az orosz vezetés nyugatellenes retorikája és a propaganda ellenére az orosz 18-24 évesek szerint a jelenlegi konfliktus csupán a Krím-félsziget és Ukrajna, és nem valamiféle ősi nyugati-orosz ellentét miatt alakult ki. Ők (51.6 százalék) bíznak a helyzet lassú normalizálódásában. Újabb hidegháborús menetre 33.2 százalékuk számít, 15.2 pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. Velük szemben a 40-54 évesek 51.7 százaléka szerint éleződni fog ez az ellentét, és csak kevesebb, mint 40 százalékuk várja a helyzet javulását.
Egyáltalán nem tekinti ellenségnek a Nyugatot az orosz fiatalság – állapította meg a Levada Központ felmérése. A viszonylagos többség (44.4%) egy másfajta civilizációnak nevezte a Nyugatot. Körülbelül 19 százalékuk csupán földrajzi elemként értelmezi, egy másik ugyanekkora csoport viszont ellenségként. A nyugati országok a legbiztonságosabbak és legsikeresebbek – 24.2 százalékuk szerint.
A Nyugat és Oroszország kapcsolata szempontjából két nagy véleményt fogalmaznak meg. Míg 70.7 százalék biztosan állítja, hogy a szankciók ellenére Moszkvának folytatnia kell politikáját, csupán 22.3 százalék ajánlana valamilyen kompromisszumos megoldást.
„Természetesen van különbség a városi és vidéki fiatalok között. Viszont összességében értik, hogy a tudományos, kulturális és egyéb jó kezdeményezések alapvetően Nyugatról jönnek” – idézi a Levada igazgatóját, Lev Gudkovot a Nyezaviszimaja Gazeta ma reggeli cikke. Szerinte a fiatalok és az idősebbek véleménykülönbségét erősen meghatározza a Szovjetunió szétesése. Azok, akik 1991 előtt is éltek már, még mindig negatívan viszonyulnak a Nyugathoz, és soha többet nem akarják újraélni az 1990-es évek nehéz időszakát. Mára viszont már azt is megértették, hogy nem feltétlenül az ideológiák határozzák meg az értékrendet, hanem az intézményrendszer, beleértve a propagandát is. A mai fiatalokra azonban ez sem igaz ebben a formában, mert ők alig nézik a sokszor egypólusú televíziót. Az ő egyes számú forrásuk az internet.
A propaganda azonban nem mindenre ad választ – figyelmeztet a Politikai Technológiák Központjának alelnöke, Alekszej Makarkin. Szerinte azt is meg kell értenünk, hogy az orosz társadalom erős, tiszteletreméltó országban szeretne élni. Ezt a természetes kívánságot az idősebbek a rendszerváltás sokkján, a fiatalok pedig az egyforma megítélésen át értelmezik. Ők például rendszeresen megkérdezik: ha az Egyesült Államok háborúzhat Irakban, akkor Oroszország miért nem csatolhatja vissza a Krímet?
Ugyanakkor akármilyen árnyalt is a mai orosz fiatalok képe a Nyugatról, Makarkin szerint egyben nagyon is egyetértenek: „Egyrészt, utálhatod a Nyugatot, viszont ott jól kereshetsz és megvalósíthatod önmagad. Sokan szimpatizálnak ugyan a hazájukkal, csak éppen nem tartják élhetőnek Oroszországot.”
Kép: Orosz fiatalok Szent Patrik napját ünneplik Moszkvában, 2015.03.14. (Europress/AFP)